Books by Bárdi Nándor György
■■ ■ TARTALOM Bevezetés 7 ■ ■■ ■■ Bevezetés ■ 9 ■ ■■ ■ 9 ■ 10 A legfontosabb emberi és nemzeti ki... more ■■ ■ TARTALOM Bevezetés 7 ■ ■■ ■■ Bevezetés ■ 9 ■ ■■ ■ 9 ■ 10 A legfontosabb emberi és nemzeti kisebbségi vonatkozású szerbiai jogszabályok listáját lásd Ljudska prava u Srbiji 2009 -pravo, praksa i međunarodni standardi ljudskih prava [Az emberi jogok Szerbiában 2009 -jog, gyakorlat és az emberi jogok nemzetközi mércéi] (Beograd, 2010, Beogradski centar za ljudska prava [Belgrádi Emberi Jogi Központ], 383-389.), illetve a 7. lábjegyzetben említett mellékletben. 11 A Szerbia által ratifi kált legfontosabb emberi jogi és nemzeti kisebbségi vonatkozású nemzetközi egyezmények listáját lásd Ljudska prava u Srbiji 2009… (377-382.), az itt bemutatott szerbiai és vajdasági jogszabályok listáját pedig a könyv 7. számú mellékletében. 12
21 Liszka József: Etnikus specifikum -nemzeti hagyomány -nemzettudat. Fórum 1999. 1. sz. 109-112.... more 21 Liszka József: Etnikus specifikum -nemzeti hagyomány -nemzettudat. Fórum 1999. 1. sz. 109-112. 1.4. Eddig a külső, szaktudományos megközelítésekről szóltam. Ha azonban nem egy−egy megközelítésmód részeként, hanem önnön belső meghatározottságukból akarunk értelmezési keretet alkotni a határon túli magyar társadalmakról, akkor külön -a belső szerke− zetből kiinduló, leírókeretet kell keresnünk. Mindezt -folyamat− szerűsége miatt -történetiségében próbálom megragadni. De mielőtt ezt megtenném, Szarka László nyomán a közép−euró− pai kisebbségi tipológia szerint próbálom elhelyezni a határon túli magyar közösségeket. 27 Európában nemzeti kisebbségekről, etni− kai kisebbségekről és bevándorlókról beszélünk. A magyar kisebb− ségek Közép−Európában a legelső csoportba tartoznak. Ha Szarka szempontjait vesszük alapul, akkor a következőkre jutunk: Az ere− deti nemzeti közösségről való leváláskor (1918) az adott területek 24 Bakk Miklós: Etnicitás és oszloptársadalmak. A Hét 1999. 29. sz. 5.
Útkeresés és integráció Dokumentum-válogatásunk célja, hogy áttekintést adjon azokról az intézmén... more Útkeresés és integráció Dokumentum-válogatásunk célja, hogy áttekintést adjon azokról az intézményesülési és programalkotó folyamatokról, amelyek az utóbbi évtizedben játszódtak le a közép-európai magyar nemzeti kisebbségek körében. Ebben az átmeneti idõszakban az addigi nyelvi, kulturális közösségekbõl önálló politikai közösségek és intézményrendszerek alakultak ki. Az elsõ évek társadalmi mozgalmaiból olyan szervezetek illetve politikai pártok jöttek létre, amelyek egyszerre próbáltak eleget tenni érdekvédelmi és a kisebbségi társadalom intézményes szervezését érintõ feladatoknak. A nemzetközi viszonyrendszer felõl nézve a magyar nemzeti kisebbségek az évtized elején még mint a térség instabilitásának lehetséges tényezõi, napjainkra viszont mint az euro-atlanti integráció és a társadalmi modernizáció megbízható támogatói jelentek meg. A vizsgált idõszak az útkeresés és integráció korszakának tekinthetõ, mert a kisebbségi politizáló elitnek egyszerre kellett jövõképet teremteni saját kisebbségi társadalma számára; pozíciókatbiztosítani a helyi, az országos és a nemzetközi politikában; valamint létre kellett hozniönszervezõdésének intézményes kereteit. A kialakult vitákban (részben ezek révén) az intézmények integrálták saját társadalmi bázisuk problémáit, stratégiáit. Ezzel, párhuzamosan beilleszkedtek a többségi politikai pártok viszonyrendszerébe, és intézményes kapcsolatokat építettek ki a magyarországi politikai rendszerrel is. Kötetünk e folyamatnak az alapdokumentumait adja közre. Munkánk során arra törekedtünk, hogy az utóbbi tíz évben kialakított kisebbségpolitikai jövõképeket és stratégiai megfontolásokat gyûjtsük egybe. Válogatásunkban elsõsorban az érdekvédelmi szervezetek alapdokumentumai szerepelnek.1 A pártszerûen mûködõ intézmények mellett helyet kaptak az érdekvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati, kulturális, oktatási szervezetek dokumentumai,2 illetve azok, amelyekben a magyar kisebbségi szervezetek a társszerzõk3, tükrözendõ a különbözõ etnikai-politikai szervezetek együttmûködési területeit. A közreadott dokumentumok tartalmuk szerint a következõ kategóriákba sorolhatók: az intézményi kereteket meghatározó szabályzatok; programcélokat megfogalmazó szövegek; egy-egy kormányzati, kisebbségpolitikai intézkedés bírálata; és a kisebbségi kérdés kezelésére vonatkozó tervezetek. A publikált anyaghoz a határon túli magyar pártok iratanyagát feltáró kutatási program révén4, és az egyes szervezetek hivatalos kiadványaiból jutottunk. Alapelvnek tekintettük, hogy csak a hivatalos fórumok dokumentumait adjuk közre.5 A kilencvenes években született magyar kisebbségi autonómiakoncepciókból és kisebbségi törvény tervezetekbõl is csak azokat közöljük, amelyeket valamely politikai szervezet is a magáénak tekintett. Az összes érdemi tervezetet Ríz Ádám gyûjtötte össze és készíti elõ publikálásra.6 A dokumentumválogatás illetve a kronológiák záró idõpontját az egyes országok viszonylatában fontos történéshez próbáltuk kötni. Ilyen a romániai és a szlovákiai magyarság esetében a magyar politikai pártokkal létrejött koalíciók kormányra kerülése, Jugoszláviában a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, Kárpátalján a KMKSZ elnökének a kijevi parlamentbe történt beválasztása. A többi terület esetében a Magyar Állandó Értekezlet létrejöttéig közöltünk dokumentumokat. Eredeti terveink szerint a kötetben szerepeltek volna a szomszédos országok kisebbségpolitikai szempontból fontos törvényei, a témát érintõ kormányzati megnyilatkozások, illetve nemzetközi szerzõdések is.7 Ettõl azonban a terjedelmi korlátokon túl, több okból is eltekintettünk. Részben azért, mert a környezõ országok alkotmányait és az alapszerzõdéseket már publikálták magyar nyelven.8 De ennél fontosabb indokunk, hogy egy másik kutatási program keretében a szomszédos országok magyarságpolitikájára vonatkozó esettanulmányok íródnak, melyekhez dokumentumgyûjtemény is készül a további (innen kimaradó) anyagok felhasználásával.9
ºi al hunilor (heftaliþi) -ºi ca având o dublã origine. Se pare aºadar cãnumelemaghiaredelocalitã... more ºi al hunilor (heftaliþi) -ºi ca având o dublã origine. Se pare aºadar cãnumelemaghiaredelocalitãþiîncompunereacãroraintrã termenul " várkony" se referã la acele localitãþi ale primului val avar care au dãinuit pânã la venirea ungurilor. E posibil ca în Câmpia Tisei avarii sã fi asimilat rãmãºiþeale sarmaþilor, sãfi trãit alãturi degrupuri rãzleþedehuni, dar în cadrul unor aºezãri separate, iniþial ºi înmormântãrile având loc separat. Faptul cã avarii ºi-au întins stãpânirea asupra întregului Bazin Carpatic are o importanþãdeosebitã. Hanatul edificat în perioada 565-570 s-a prãbuºit între 791ºi 803.
Pándi Lajos: Köztes-Európa 1763-1993. Osiris-Századvég, Budapest,1995,798. (a szerző munkatársa Bárdi Nándor)
Papers by Bárdi Nándor György
Basic Questions and Periodization of the History of the Hungarian Minority in Romania (1918-1989)... more Basic Questions and Periodization of the History of the Hungarian Minority in Romania (1918-1989) The Hungarian minority in Romania was created by a political decision as a forced minority, and became a natural community in a century. Between the two world wars and after 1989 it can be described as an independent community. In the state socialist era certain interests could have been pursued only through the Hungarian policy of the party state, therefore, independent minority policy did not exist then. In the interwar period in Romania Hungarians were considered a national minority, which belonged to another nation and lived beside the majority people of Romania. After 1944 they were considered as an ethnic group, which term did not imply them belonging to another nation, and nor did it refer to the demographic and power asynchron (minority). According to the ethnopolitical concept at that time, ensuring the use of language was enough to preserve identity, and the Hungarian language institutions had to serve the socialist transformation of society (Hungarian Popular Union, Bolyai University, Hungarian Autonomous Territory, Council of Hungarian Workers). From the mid-1980s the category of ethnic group was replaced by the term of Hungarian speaking Romanian workers, which neglected the ethnocultural differences in terms of socialist homogenization.
Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után Ez a tanulmány fogalmak és viszonyok tis... more Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után Ez a tanulmány fogalmak és viszonyok tisztázására törekszik olyan helyzetben, amikor Magyarországon a határon túl élõ magyarok problémakörére a szimbolikus beszéd, a retorikai megfelelésigény telepszik rá. Ilyen helyzetben a közbeszéd mindent a szimbolikus értéke szerint kezel és nem a dolgot önmagát, annak történelmi, társadalmi, gazdasági összefüggéseit vizsgálja. A fogalomtisztázás hozzásegít a kisebbségi magyar és magyarországi szemléleti háttér áttekintéséhez, amely alapján érthetõbb lehet a szereplõk magatartása, retorikájuk és döntéseik.
Uploads
Books by Bárdi Nándor György
Papers by Bárdi Nándor György