Papers by Csilla Virág
Oralitás és írásbeliség keveredése a 17. századi Angliában: a Percy Folio esete
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7., 2019
Music and musicians constituted an important part of everyday life in Early Modern England. As su... more Music and musicians constituted an important part of everyday life in Early Modern England. As such, they also prompted heated disputes in contemporary printed literature. We can gather a consistent (negative) account of contemporary minstrels and musicians as degraders of music from these printed, English language, and in their opinion otherwise rather divided texts. To discover whether this account can be regarded as the manifestation of a widely shared opinion in society, or rather just an elite concept meant to be disseminated in popular print, the paper compares these printed texts with a manuscript text, a speech addressing the minstrels and musicians themselves at an annual meeting of the Tutbury Minstrel Court.
Sic Itur ad Astra, 2019
Kings and Commoners in Early Modern English Ballads
The motif of the king mingling with common pe... more Kings and Commoners in Early Modern English Ballads
The motif of the king mingling with common people, spending time with them in merriment is a rather popular one in Europe. Late medieval and early modern England was no exception: several such texts survive from the fourteenth to seventeenth centuries. These texts, usually called king–commoner poems or ballads, have only recently started triggering scholarly interest.
In this paper, the king–commoner texts are examined from two aspects. On the one hand, as they work with plots refl ecting on the transmission of power and of authority and hierarchies turned temporarily upside down, they strongly resemble another tradition of late medieval and early modern popular culture: popular festivities. By highlighting motifs shared by both the texts and the festivals, I propose that the texts might have worked in a similar way, borrowing the uniting, tension relieving, community forming power of festivals. As such, they might have played
an important role in social communication.
On the other hand, I aim to provide a possible explanation to the differences between the two groups of texts (the late medieval and the early modern ones) al ready noted by previous scholarship. These can mainly be explained by adjustments made to please a wider audience, to make the texts more suitable for the popular market. As for the role played in social communication by both the festivals and the texts, we might assume that changes fuelled by religious and moral attitudes affected both, allowing the texts to take on the role of substitute for the
festivals.
The motif of the king mingling with common people, spending time with them in merriment is a rather popular one in Europe. Late medieval and early modern England was no exception: several such texts survive from the fourteenth to seventeenth centuries. These texts, usually called king–commoner poems or ballads, have only recently started triggering scholarly interest.
In this paper, the king–commoner texts are examined from two aspects. On the one hand, as they work with plots refl ecting on the transmission of power and of authority and hierarchies turned temporarily upside down, they strongly resemble another tradition of late medieval and early modern popular culture: popular festivities. By highlighting motifs shared by both the texts and the festivals, I propose that the texts might have worked in a similar way, borrowing the uniting, tension relieving, community forming power of festivals. As such, they might have played
an important role in social communication.
On the other hand, I aim to provide a possible explanation to the differences between the two groups of texts (the late medieval and the early modern ones) al ready noted by previous scholarship. These can mainly be explained by adjustments made to please a wider audience, to make the texts more suitable for the popular market. As for the role played in social communication by both the festivals and the texts, we might assume that changes fuelled by religious and moral attitudes affected both, allowing the texts to take on the role of substitute for the
festivals.
The transformation, being an important motif of the Gawain-group, appears in 5 of its 11 texts. T... more The transformation, being an important motif of the Gawain-group, appears in 5 of its 11 texts. The non-human, monstrous villain also has a significant role in many of these romances. The group contains two pairs of texts, both featuring this type of enemy: The Wedding of Sir Gawain and Dame Ragnelle and The Marriage of Sir Gawain; and the Sir Gawain and the Carle of Carlisle and The Carle of Carlisle. These two pairs share a tendency, which this paper endeavors to present and
explain. Both The Marriage of Sir Gawain and The Carle of Carlisle are preserved in the manuscript called the Percy Folio, and both show such differences compared to their more complex pairs which imply that they had been optimized for oral performance. These differences manifest in the construction of the villains, and on the other hand in the simplification of the correspondences and coherences in the narration and the plot. This paper wishes to demonstrate the changes, why
they were needed and how they contribute to the creation of a more performable text.
explain. Both The Marriage of Sir Gawain and The Carle of Carlisle are preserved in the manuscript called the Percy Folio, and both show such differences compared to their more complex pairs which imply that they had been optimized for oral performance. These differences manifest in the construction of the villains, and on the other hand in the simplification of the correspondences and coherences in the narration and the plot. This paper wishes to demonstrate the changes, why
they were needed and how they contribute to the creation of a more performable text.
Percy Folio: Oralitás és írásbeliség egy 17. századi kéziratban / Percy Folio: Orality and Literacy in a 17th Century Manuscript
A Percy Folio elnevezésű kézirat a 17. század közepén lett összeállítva, angol nyelven. Egyetlen ... more A Percy Folio elnevezésű kézirat a 17. század közepén lett összeállítva, angol nyelven. Egyetlen kéz másolta papírra, 520 oldalán 195 mű található. Ez a 195 mű rendkívül vegyes, mind tartalmukat, mind keletkezési idejüket tekintve; egyetlen közös tulajdonságuk, hogy mindannyian kapcsolódnak a populáris regiszterhez. A gyűjtemény széttartó voltából adódóan eddig nem került sor annak átfogó vizsgálatára, az egyes művek csak kontextusukból kiszakítva lettek értelmezve, elemezve. Ennek a hagyománynak a végére igyekszem pontot tenni munkámmal, melynek egy részét képezi ez a dolgozat.
Munkám során igyekszem a Folióról a lehető legteljesebb képet adni. Egyszerre próbálom a benne található műveket minél alaposabban adatolni, emellett pedig megtalálni a gyűjtemény összeállításának okát, célját. A vegyes tartalom, a számos csak itt felbukkanó egyedi példány, a rengeteg egyébként nyomtatásban (is) terjedő szöveg mind egyre sürgetőbbé teszi ennek a kérdésnek a megválaszolását. A Folióhoz kapcsolódó kutatói hagyomány részét képezi az a (véleményem szerint) téves feltételezés is, hogy egy régiséggyűjtő gyűjteménye lenne a kézirat. Dolgozatomban számos indokkal cáfolom ezt az állítást, és egy másik, remélhetőleg sokkal helytállóbb feltételezéssel szolgálok. Feltételezésem szerint a kézirat egy amatőr vagy professzionális énekmondó könyve volt, melyből a benne található műveket megtanulta és/vagy előadta. Ezt igyekszem számos érvvel – többek között a Folio fizikai kinézetével, a benne található művek több jellemzőjével, az általam felállított tematikus csoportok bemutatásával – bizonyítani, miközben az adatolási munka jelenlegi állásáról is beszámolóval szolgálok.
In my research I aim to provide a picture of the Folio as completely reconstructed as possible. My work is divided into two major parts: on the one hand I am collecting every available information on the individual items, such as their most likely date of creation, other manuscripts and printed sources they are preserved in, their authors and so on. On the other hand I endeavor to find the reason for the creation of this collection. The mixed content, the several unique items, the vast amount of poems otherwise already circulating in cheap print are all urging an answer to this question. The tradition surrounding the Folio also includes the (in my opinion incorrect) idea, that the manuscript would be the collection of an antiquarian. In my paper I try to eliminate this view, by bringing several reasonable arguments against it and by serving with a more likely presumption. I wish to demonstrate all the evidences – including the appearance of the Folio, several peculiarities of its poems, etc. – which prove that the Folio could in fact have been the book of an amateur or professional minstrel, from which he learned and/or performed the poems. Next to these evidences I also present the current state of the data-collecting.
Munkám során igyekszem a Folióról a lehető legteljesebb képet adni. Egyszerre próbálom a benne található műveket minél alaposabban adatolni, emellett pedig megtalálni a gyűjtemény összeállításának okát, célját. A vegyes tartalom, a számos csak itt felbukkanó egyedi példány, a rengeteg egyébként nyomtatásban (is) terjedő szöveg mind egyre sürgetőbbé teszi ennek a kérdésnek a megválaszolását. A Folióhoz kapcsolódó kutatói hagyomány részét képezi az a (véleményem szerint) téves feltételezés is, hogy egy régiséggyűjtő gyűjteménye lenne a kézirat. Dolgozatomban számos indokkal cáfolom ezt az állítást, és egy másik, remélhetőleg sokkal helytállóbb feltételezéssel szolgálok. Feltételezésem szerint a kézirat egy amatőr vagy professzionális énekmondó könyve volt, melyből a benne található műveket megtanulta és/vagy előadta. Ezt igyekszem számos érvvel – többek között a Folio fizikai kinézetével, a benne található művek több jellemzőjével, az általam felállított tematikus csoportok bemutatásával – bizonyítani, miközben az adatolási munka jelenlegi állásáról is beszámolóval szolgálok.
In my research I aim to provide a picture of the Folio as completely reconstructed as possible. My work is divided into two major parts: on the one hand I am collecting every available information on the individual items, such as their most likely date of creation, other manuscripts and printed sources they are preserved in, their authors and so on. On the other hand I endeavor to find the reason for the creation of this collection. The mixed content, the several unique items, the vast amount of poems otherwise already circulating in cheap print are all urging an answer to this question. The tradition surrounding the Folio also includes the (in my opinion incorrect) idea, that the manuscript would be the collection of an antiquarian. In my paper I try to eliminate this view, by bringing several reasonable arguments against it and by serving with a more likely presumption. I wish to demonstrate all the evidences – including the appearance of the Folio, several peculiarities of its poems, etc. – which prove that the Folio could in fact have been the book of an amateur or professional minstrel, from which he learned and/or performed the poems. Next to these evidences I also present the current state of the data-collecting.
Conference Presentations by Csilla Virág
Uralkodók és közemberek kora újkori angol balladákban
Kölcsönhatások: irodalmi szövegek történeti kontextusban. A Történeti Kollégium ELTE BTK konferen... more Kölcsönhatások: irodalmi szövegek történeti kontextusban. A Történeti Kollégium ELTE BTK konferenciája
Uralkodók és közemberek kora újkori angol balladákban
A broadside balladek a 16–17. századi Anglia olcsó irodalmi piacának egyik legfontosabb termékei voltak. Alacsony előállítási költségük, könnyű olvashatóságuk, illusztráltságuk és a szóbeli terjedéssel való szoros kapcsolatuk miatt a társadalom szinte minden rétegéhez elértek. A szövegek témái rendkívül széles skálán mozognak: a kortárs (ál)hírektől kezdve a szerelmes történeteken át a történelmi(nek tekintett) balladákig.
Ennek a populáris regiszternek egy népszerű csoportját képezték az ún. király–közember, king–commoner balladák. Ezek a természetes közegéből valamilyen módon kiszakadt (pl. erdőben eltévedt) uralkodó és az őt fel nem ismerő alattvaló találkozását, közösen eltöltött idejét és a találkozás pozitív kimenetelét mutatják be. A történetek ez alapján akár didaktívnak is nevezhetők, hasonlóan pl. nemesek és szegények pozitív kimenetelű interakcióját elbeszélő (már-már a morális értekezések célratörő hangnemét idéző) szövegekhez. A király–közember balladák esetében azonban egy összetettebb struktúra működésével számolhatunk. A szövegekben szereplő motívumok ugyanis (a hatalmi struktúrák ideiglenes felborulása, lebontása, uralkodó és uralt szerepének megcserélődése, valamely angol uralkodó szerepeltetésén keresztül a közös történelem megidézése stb.) hasonlóságot mutatnak a közép- és kora újkor közösségszervező ünnepségeivel, melyekben a helyi társadalom minden rétege szerephez juthatott. A broadside ballad formátum egész társadalomhoz elérő jellege pedig felveti a kérdést, hogy az ebben a formában terjedő szövegek milyen hatást gyakorolhattak a társadalmi rétegek egymással való kapcsolatára, a megosztott (még ha nem is feltétlenül közösen történő) fogyasztás okán.
Az előadás így azt a kérdést helyezi a középpontba, hogy a király–közember szövegekben megjelenő bizonyos motívumok (pl. dupla lakoma, az uralkodó szimbolikus vagy tényleges abúzusa, a történelem közösségformáló eszközként való használata) és a közösségi ünnepek működésében észrevehetőek-e hasonlóságok, és így a balladák képezhetik-e a társadalmi rétegek közti kommunikáció irodalmi vetületét.
Uralkodók és közemberek kora újkori angol balladákban
A broadside balladek a 16–17. századi Anglia olcsó irodalmi piacának egyik legfontosabb termékei voltak. Alacsony előállítási költségük, könnyű olvashatóságuk, illusztráltságuk és a szóbeli terjedéssel való szoros kapcsolatuk miatt a társadalom szinte minden rétegéhez elértek. A szövegek témái rendkívül széles skálán mozognak: a kortárs (ál)hírektől kezdve a szerelmes történeteken át a történelmi(nek tekintett) balladákig.
Ennek a populáris regiszternek egy népszerű csoportját képezték az ún. király–közember, king–commoner balladák. Ezek a természetes közegéből valamilyen módon kiszakadt (pl. erdőben eltévedt) uralkodó és az őt fel nem ismerő alattvaló találkozását, közösen eltöltött idejét és a találkozás pozitív kimenetelét mutatják be. A történetek ez alapján akár didaktívnak is nevezhetők, hasonlóan pl. nemesek és szegények pozitív kimenetelű interakcióját elbeszélő (már-már a morális értekezések célratörő hangnemét idéző) szövegekhez. A király–közember balladák esetében azonban egy összetettebb struktúra működésével számolhatunk. A szövegekben szereplő motívumok ugyanis (a hatalmi struktúrák ideiglenes felborulása, lebontása, uralkodó és uralt szerepének megcserélődése, valamely angol uralkodó szerepeltetésén keresztül a közös történelem megidézése stb.) hasonlóságot mutatnak a közép- és kora újkor közösségszervező ünnepségeivel, melyekben a helyi társadalom minden rétege szerephez juthatott. A broadside ballad formátum egész társadalomhoz elérő jellege pedig felveti a kérdést, hogy az ebben a formában terjedő szövegek milyen hatást gyakorolhattak a társadalmi rétegek egymással való kapcsolatára, a megosztott (még ha nem is feltétlenül közösen történő) fogyasztás okán.
Az előadás így azt a kérdést helyezi a középpontba, hogy a király–közember szövegekben megjelenő bizonyos motívumok (pl. dupla lakoma, az uralkodó szimbolikus vagy tényleges abúzusa, a történelem közösségformáló eszközként való használata) és a közösségi ünnepek működésében észrevehetőek-e hasonlóságok, és így a balladák képezhetik-e a társadalmi rétegek közti kommunikáció irodalmi vetületét.
Early Modern King–Commoner Ballads: Tools of Social Communication?
IASEMS Graduate Conference, 2019: Enter the Crowd: Mass Communication in Early Modern England
Ear... more IASEMS Graduate Conference, 2019: Enter the Crowd: Mass Communication in Early Modern England
Early modern king–commoner ballads: tools of social communication?
The king–commoner motif was a rather popular one in early modern English ballad literature. It has late medieval roots, and its undiminished popularity is proven by the numerous ballad titles from the late 16th–early 17th centuries. The texts share the folktale-like story of the lonely king meeting a commoner in the woods. Unrecognized by his subject, the king spends the night with him, enjoying themselves in merriment. The next day the king reveals his true identity and rewards the commoner for his hospitality.
Spread on broadsides, an important product of cheap print, the ballads reached virtually everyone in English society, thus becoming tools of mass entertainment and communication. As such, they deserve a closer look, whether they are simply the straightforward didactic stories they seem at first, or if they have a more complex structure and modus operandi. In the presentation I aim to identify specific elements in these texts that they share with another form of early modern mass-entertainment: the communal festivities. These festivals, such as May games, Christmas festivities or various celebrations of local history, are widely agreed upon to have played an important role in uniting and forming local communities, mainly by relieving tension between social groups and by creating a sense of belonging, a sense of shared identity.
Seeing that these ballads share many typical elements (such as the mock kings or the festive drinking) with these festivities, in my presentation I’ll propose the possibility of these two seemingly very different forms of mass entertainment and communication sharing the same roots and effects. If so, then in my opinion the ballads could have played a vital role not just in entertaining the masses, but in sustaining the social balance, and might even have served as a substitute to a certain extent when these communal festivities came under attack during the religious upheavals of the 16–17th centuries.
Early modern king–commoner ballads: tools of social communication?
The king–commoner motif was a rather popular one in early modern English ballad literature. It has late medieval roots, and its undiminished popularity is proven by the numerous ballad titles from the late 16th–early 17th centuries. The texts share the folktale-like story of the lonely king meeting a commoner in the woods. Unrecognized by his subject, the king spends the night with him, enjoying themselves in merriment. The next day the king reveals his true identity and rewards the commoner for his hospitality.
Spread on broadsides, an important product of cheap print, the ballads reached virtually everyone in English society, thus becoming tools of mass entertainment and communication. As such, they deserve a closer look, whether they are simply the straightforward didactic stories they seem at first, or if they have a more complex structure and modus operandi. In the presentation I aim to identify specific elements in these texts that they share with another form of early modern mass-entertainment: the communal festivities. These festivals, such as May games, Christmas festivities or various celebrations of local history, are widely agreed upon to have played an important role in uniting and forming local communities, mainly by relieving tension between social groups and by creating a sense of belonging, a sense of shared identity.
Seeing that these ballads share many typical elements (such as the mock kings or the festive drinking) with these festivities, in my presentation I’ll propose the possibility of these two seemingly very different forms of mass entertainment and communication sharing the same roots and effects. If so, then in my opinion the ballads could have played a vital role not just in entertaining the masses, but in sustaining the social balance, and might even have served as a substitute to a certain extent when these communal festivities came under attack during the religious upheavals of the 16–17th centuries.