Kereszténység – Wikipédia

Kereszténység – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2026. március 11.
Pontosság
ellenőrzött
Ez a szócikk a keresztény vallásról szól. Hasonló címmel lásd még:
Keresztény (egyértelműsítő lap)
Kereszténység
Kereszt
, a keresztények általánosan elterjedt jelképe.
A kereszténység mai elterjedése.
Lila
= a lakosság 50%< keresztény,
rózsaszín
= a lakosság 10–50%-a keresztény)
Kialakult
1. század
Központi alak
Jézus
Szent iratok
Biblia
Felekezetek
katolicizmus
ortodox kereszténység
ókeleti egyházak
protestantizmus
Szentháromság-tagadók
Államvallás
Costa Rica
Dánia
Görögország
Izland
Liechtenstein
Málta
Monaco
Norvégia
Vatikán
Korábban
majdnem minden európai államban a középkortól a XIX. századig
Fő vallás
majdnem minden európai és amerikai államban
Követők száma
névlegesen kb. 2,6 milliárd fő
a világ
lakosságának
kb. 31,4
– 33
%-a
Főbb események
őskereszténység
29
33
körül–
Jézus
keresztrefeszítése
1. század
apostolok
kora
ókeresztény egyház
1.
3. század
keresztényüldözések
313
milánói eduktum
325
niceai zsinat
hitviták
és
egyházatyák
kora
4.
8. század
középkori kereszténység
756
– a
pápai állam
létrejötte
1054
nagy egyházszakadás
keresztes háborúk
inkvizíció
újkor
16. század
reformáció
16
17. század
ellenreformáció
vallásháborúk
a kereszténység világvallássá válása
szabadgondolkodás és felvilágosodás
szekularizáció
új mozgalmak
modern kor
Wikimédia Commons
tartalmaz
Kereszténység
témájú médiaállományokat.
Sablon
Wikidata
Segítség
sorozat
témája
Kereszténység
Jézus Krisztus
Jézus élete
Hegyi beszéd
Csodái
Különböző vallási nézőpontok Jézusról
Második eljövetele
Szentírás
Ószövetség
Újszövetség
A Biblia könyvei
A teremtés
Özönvíz
Tízparancsolat
A zsidók története
Evangéliumok
Utolsó idő
Végítélet
Új Föld
Keresztény történelem
Jézus
Az apostolok
Péter
Pál
Őskeresztények
Ókeresztény egyház
Középkori egyház
A kereszténység az újkorban
A pápaság története
Keresztény kronológia
Teológia
Isten
Szentháromság
Bűn
Üdvösség
Kánon
Megigazulás
Kinyilatkoztatás
Megváltás
A jelenések könyve
Túlvilág
Keresztény vallásgyakorlat
Hit
Istentisztelet
Megtérés
Keresztség
Szeretet
Szolgálat
Erkölcs
Ima
Böjt
Egyszerűség
Sáfárság
Úrvacsora
Evangelizáció
Római katolikus vallásgyakorlat
Liturgia
Zsolozsma
Mária-tisztelet
Eucharisztia
Szentmise
Nagyböjt
Bérmálás
Bűnbocsánat
Zarándoklat
Szerzetesség
Szentek és ereklyéik tisztelete
Fő felekezetek, irányzatok
katolicizmus
protestáns egyházak
ortodox kereszténység
nyugati kereszténység
keleti kereszténység
antitrinitáriusok
új mozgalmak
Felekezetek, világvallások összehasonlítása
Keresztény felekezetek
a judaizmussal
az iszlámmal
a hinduizmussal
a buddhizmussal
a fő világvallásokkal
Kritika
A kereszténység kritikája
Mária-kultusz
Adventisták
Jehova Tanúi
Mormonok
Pünkösdi-karizmatikusok
Római katolikusok
Sablon:Kereszténység2.
sz
Jézus Krisztus
A korának háttere
Jézus nevei
Jézus csodáinak listája
Jézus tanítása és beszédei
Krisztus színeváltozása
Az evangélium
Jézus az egyházban
Ábrázolása
Jézus az Újszövetségben
INRI
Halála és feltámadása
A második eljövetel
Sablon:Jézus
sz
kereszténység
(a
magyarországi
protestáns
hívők szóhasználatában gyakran
keresztyénség
egyistenhívő
vallás
, amelynek középpontjában
Jézus Krisztus
élete, halála,
feltámadása
és
tanításai
állnak, ahogy az az
Újszövetségben
szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.
Több mint kétmilliárd hívőjével
a legelterjedtebb
világvallás
. A
zsidó
és
iszlám
vallással együtt az
ábrahámi vallásokhoz
tartozik.
A kereszténység az
Ószövetségen
, valamint
Keresztelő Jánosnak
Jézus Krisztusnak
és
első követőiknek
az
Újszövetségben
leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az
Egy Isten
Szentháromságot
alkotó három személyben
hiposztázis
Atya
Fiú
és
Szentlélek
), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében
(ouszia)
létezik.
megj. 1
Hitük szerint Jézus az
ószövetségi
próféciák
által megjövendölt
Messiás
(Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a
kárhozattól
. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának,
megváltóként
emberré lett Istennek
tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.
A kereszténység számos,
kultúránként
változó
vallásgyakorlatból
és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló
felekezetből tevődik össze
. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba:
ókeleti
ortodox
katolikus
protestáns
és
Szentháromság-tagadó
csoportokra különíthetők el.
Etimológia
szerkesztés
A héber
Mosiah
(משיח), azaz
Messiás
jelentése:
Fölkent
. A Messiás szó fordítása ó
héberről
ógörögre
a „
Krisztus
” szó a
Chrisztosz
(Χριστός) főnévből származik. Ebből született a görög
chrisztianosz
(Χριστιανος), illetve a
latin
Christianus
kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”.
A szó középkori magyar formája többek közt
kirisztián, kirisztyán,
majd
keresztyén
volt.
17. századtól
azonban, a katolikus egyházban elterjedt a
keresztény
alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd a
kereszt
szóval is összekapcsolták.
A magyar
protestánsok
nagy része még ma is a
keresz
tyén
alakváltozatot használja, de ma már egyre több újprotestáns is
keresz
tény
nek
mondja magát, tudva, hogy ugyanazon szó régi és új használatáról van szó csupán. Ma egymás mellett használjuk e két kifejezést, a
keresztyén
egyértelműen a hagyományos protestáns egyházak műszava. Dr. Szalai András metodista teológus és nyelvtanár, az
Apológia Kutatóközpont
vezetője szerint, felekezeti kultúrától, korosztálytól és egyéni választástól is függ az, hogy valaki a keresztyén vagy a keresztény szót használja. A választás megszokás dolga.
Története
szerkesztés
Bővebben:
A kereszténység története
A kereszténység a történelem legnagyobb, alulról szerveződő mozgalma
egy apró, betiltott
zsidó
szektából
lett
10
a Föld legnagyobb
világvallása
Története a keresztények és a hagyományos történetírás szerint
Jézus
fellépésével kezdődött.
11
Sok történész véleménye szerint az önálló
vallás
csak Jézus után több évtizeddel,
Tarzoszi Pál
működésével kezdődött.
12
13
Ami biztosan állítható, hogy az
őskeresztény egyház
története az
1. században
indult. A római katolikus hagyományok értelmezése szerint Jézus maga jelölte ki
Pétert
a leendő egyház fejének, e szerint az első
római püspök
, a későbbi
pápák
elődje tehát Péter lett.
(A mai értelemben vett pápaság a kora középkorra alakult ki.
ld.:
a pápaság története
többi tanítvánnyal
egy időben térített
Pál apostol
is, aki az
1. században
megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak tömeges kereszténnyé válása előtt. Az egyház üldözésének kora a
4. században
elején,
I. Constantinus római császár
intézkedése nyomán véget ért, majd a
Római Birodalomban
nemsokára
államegyházzá
vált, megkezdődött az
állam
és az
egyház
összefonódása.
14
Bővebben:
Őskeresztények
és
Ókeresztény egyház
A keresztények a világban
szerkesztés
Bővebben:
A keresztény felekezetek listája a hívők száma szerint
Az itt szereplő adatok a
megkeresztelteknek
az egyházak saját nyilvántartása szerinti és nem
hitet vallók
számát jelentik.
2005-ben a kereszténység kb. 2 milliárd (névleges) követőjével a világ legelterjedtebb
vallása
. A kereszténység számos ágazata közül a
katolikusok
vannak a legtöbben, 1,1 milliárdnyian. A
protestánsok
száma a nagyszámú felekezetekben összesen kb. 800 milliónyi,
15
az
ortodox
egyházakhoz tartozóké kb. 240 millió. Van még kb. 216 milliónyi
anglikán
és 414 milliónyi független (akik nem tartoznak a főbb egyházakhoz), valamint 32 milliónyian egyik felsorolt csoporthoz sem tartozó egyházak tagjai (
Jehova Tanúi
mormonok
stb.).
Bár a kereszténység a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt
missziós
munkák folynak, a
Föld
népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente kb. 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az
iszlám
kb. 1,8%-os növekedésével szemben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, hogy az ú.n.
keresztény világhoz
Földnek
felvilágosodás
által
szekularizált
országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.
16
Lásd még:
A világvallások összehasonlítása
Alapvető tanítások
szerkesztés
Bővebben:
Keresztény hittételek
A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és
bűnbe esett
. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a
bűn
következménye: a szenvedés és a
halál
. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni. Isten
Krisztus
képében
emberré lett
, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy
áldozatával megváltsa
az őt elfogadókat. Isten végül új teremtésben fogja
megújítani a világot
, ekkor a halottak
örök sorsra
támadnak fel. Ennek két formája lehet: a teljes közösség Istenben (
üdvösség
) vagy az Istentől való végtelen távolság állapota (
pokol
).
Erkölcstana
szerkesztés
Bővebben:
Etika (vallás)
Bővebben:
Jézus tanítása és beszédei
Szabadság
Az ember
szabadsága
azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy
objektív
erkölcsi
norma, amelyhez az ember magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye Isten akaratát, így eljutva az
örök életre
. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket – azaz tudatosan kell az ember
lelkiismeretét
Jézus tanítása
szerint alakítani.
Statisztikák, demográfia
szerkesztés
A fő keresztény irányzatok demográfiája (
Pew Research Center
, 2010-es adatok)
17
irányzat
hívek
száma
a kereszténység
% -ban
a világnépesség
% -ban
Katolikus egyház
1 094 610 000
50,1
15,9
Protestantizmus
800 640 000
36,7
11,6
Ortodox kereszténység
260 380 000
11,9
3,8
Más keresztények (
Szentháromság-tagadók
28 430 000
1,3
0,4
Kereszténység
2 184 060 000
100
31,7
Keresztények régiónként
Pew Kutatóközpont
, 2010-2011-es adatok)
18
Régió
számban
százalékban
Európa
558 260 000
75,2
Latin-Amerika
Karib-térség
531 280 000
90,0
Szubszaharai Afrika
517 340 000
62,9
Ázsia
Csendes-óceáni
térség
286 950 000
7.1
Észak-Amerika
266 630 000
77,4
Közel-Kelet
Észak-Afrika
12 710 000
3.7
Föld össz.
2 173 180 000
31,5
A legnagyobb keresztény közösségek országonként
Pew Kutatóközpont
, 2011-es adatok)
19
ország
számban
lakosság
%-a
világkereszténység
%-a
USA
246 780 000
79,5
11,3
Brazília
175 770 000
90,2
8,0
Mexikó
107 780 000
95
4,9
Oroszország
105 220 000
73,6
4,8
Fülöp-szigetek
86 790 000
93,1
4,0
Nigéria
80 510 000
50,8
3,7
A kereszténység fő ágai
szerkesztés
A kereszténység két fő ága
a nyugati
és a
keleti kereszténység
Családfa
szerkesztés
A keresztények számos különböző
vallási felekezetbe
tartoznak szerte a világon. Bizonyos egyházi
közösségek
úgynevezett „szupertestet” alkotnak, melyben egymástól független keresztény szervezetek egymással lelki közösséget tartanak fenn, egymás
keresztségét
kölcsönösen elismerve és arra utalva, hogy a szétválás a közös gyökereiket nem szakította el. Ezek az egyházak elismerik a hitelméleteikben és hitgyakorlataikban kialakult különbségeket, de egyetértenek a hittanaik eredetiségében és a Krisztus testéhez való tartozás fontosságában. Ilyen közösség létezik többek között például
a katolikus (nyugati és Rómával egyesült keleti) részegyházakat alkotó egyházak között, vagy
az ortodox egyházakat alkotó mintegy 15 autokefál (független) egyház között
a kopt (egyiptomi), szír, örmény, etióp, eritreai és indiai egyházak között (antikhalkedóni egyházak)
az evangélikus, presbitárius egyház, az Amerikai Reformált Egyház és a Krisztus Egyesült Egyháza között
az európai Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek és az amerikai Apostoli Keresztény Egyház között.
Az alábbi családfa a kereszténység főbb ágait mutatja be kialakulásuk idejével.
KATOLIKUSOK
1. század
ÓKATOLIKUSOK
19. század
EVANGÉLIKUSOK
(LUTHERÁNUSOK)
16. század
REFORMÁTUSOK
(KÁLVINISTÁK)
16. század
ANGLIKÁNOK
16. század
BAPTISTÁK
17. század
PROTESTÁNSOK
METODISTÁK
18. század
Nyugati kereszténység
ADVENTISTÁK
19. század
KVÉKEREK
17. század
PÜNKÖSDIEK
20. század
Őskeresztények
KERESZTÉNYSÉG
UNITÁRIUSOK
16. század
ANABAPTISTÁK
16. század
MORMONOK
19. század
JEHOVA TANÚI
19. század
ORTODOXOK
1. század
NESZTORIÁNUSOK
5. század
Keleti kereszténység
ÓKELETIEK
MONOFIZITÁK
5. század
KELETI KATOLIKUSOK
16. század
Főbb mozgalmak és ágak
szerkesztés
Bővebben:
A keresztény felekezetek listája a hívők száma szerint
Nyugati kereszténység
Anabaptista mozgalom
Amishok
Hutteriták
Mennoniták
Mormonizmus
Utolsó Napi Szentek J.K.E.
Mormon fundamentalizmus
Unitarizmus
Protestantizmus
Anglikánizmus
Anglo-katolicizmus
Broad church
Angol disszenterek
Nonkonformisták
High church
Low church
Puritánok
Baptizmus
Missziós baptista
Szigorú baptista
Reformált baptista
Evangelikalizmus
Karizmatikus mozgalom
Új-karizmatikus mozgalom
Új-Evangelikalizmus
Plymouth Brethren
Progresszív Kereszténység
Protestáns fundamentalizmus
Fekete (néger) egyház
Lutheranizmus
(evangélikusok)
Laestadianizmus
Pietizmus
Keresztény
deizmus
Metodizmus
Kálvinista metodizmus
Szentségmozgalom
Názáreti Egyház
Üdvhadsereg
Wesleyanizmus
Pünkösdi-karizmatikus mozgalom
Isten Egyháza
Utolsó eső mozgalom
Hit szava
Kálvinizmus
Amyraldizmus ("négy pont kálvinizmus")
Arminiánusok
Remonstránsok
Kongregacionalista egyházak
Református egyházak
Svájci
Holland
Francia hugenották
Új-Kálvinizmus
Presbiterianizmus
Kvékerek
Zwingliánizmus
Restaurációs mozgalom
Adventizmus
Hetednapi adventisták
Krisztadelfiánusok
Keresztény Tudomány
Krisztus Egyházai
Iglesia ni Cristo
Jehova tanúi
Millerita mozgalom
Stone-Campbell mozgalom ("kampbeliták")
Római katolikus
("katolicizmus")
Janzenizmus
(történelmi)
Karizmatikus katolikusok
Független katolikus egyházak
Ókatolikusok
Lengyel Nemzeti Katolikus Egyház
Liberális Katolicizmus
Felszabadítási teológia
Modernista katolicizmus
Hagyományhű katolikusság
Keleti kereszténység
Keleti egyházak
(helytelenül "
nesztorianizmus
")
Kelet ősi egyháza
Asszír keleti egyház
Káld katolikus egyház
Keleti katolikus egyházak
Albán görögkatolikus egyház
Belarusz görögkatolikus egyház
Bolgár görögkatolikus egyház
Horvátország és Szerbia bizánci katolikus egyháza
Görög bizánci katolikus egyház
Magyar görögkatolikus egyház
Olasz-albán bizánci katolikus egyház
Macedón bizánci katolikus egyház
Melkita bizánci katolikus egyház
Román görögkatolikus egyház
Orosz bizánci katolikus egyház
Ruszin görögkatolikus egyház
Szlovák görögkatolikus egyház
Ukrán görögkatolikus egyház
Káld katolikus egyház
Szír katolikus egyház
Maronita egyház
Szír-malankár katolikus egyház
Szír-malabár katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Görög ortodox egyház
Szerb ortodox egyház
Orosz ortodox egyház
Orosz óhitűek
(raszkolnyikok)
Bezpopovicok
Popovicok
Román ortodox egyház
Bolgár ortodox egyház
Grúz ortodox egyház
Görög "eredeti ortodox"
Antikhalkédóni egyházak
miafiziták vagy monofiziták
Örmény apostoli egyház
Kopt ortodox egyház
Szír ortodox egyház
Etióp ortodox egyház
Eritreai ortodox egyház
Indiai
Tamás keresztények
egy
része
Orosz szellemi kereszténység
Duhoborok
Hlisztek
Molokánok
Szkopecek
Egyéb és történelmi mozgalmak
Bizonyos keresztény mozgalmakat nehéz lenne a „
keleti
” vagy „
nyugati
” osztályba sorolni.
Afrikai Intézményesült Egyházak
Arianizmus
(történelmi)
Egyesítő Egyház
Ezoterikus kereszténység
behmenizmus
keresztény kabbala
martinizmus
Keresztény
univerzalizmus
Gnosztikusok
(történelmi)
Paulikiánizmus
(történelmi)
Bogumilok
(történelmi)
Bosnyák egyház (történelmi)
Gnosztikus Egyház (Ecclesia Gnostica)
Gnosztikus Katolikus Egyház (Ecclesia Gnostica Catholica)
Jezuizmus
Markionizmus
(történelmi)
Ebioniták
(történelmi)
Nontrinitarianizmus
(Szentháromságtagadók)
Swedenborgianizmus
A kereszténység ágai
Ókeresztény ikon.
Középen
Nagy Konstantin
császár. aki a
"Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum"
, az
első nikaiai zsinaton
325
-ben elfogadott keresztény Nikaia–konstantinápolyi hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja az egyházatyákkal
Zichy Mihály
: Mentőcsónak, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Főbb irányzatok
szerkesztés
Katolicizmus
szerkesztés
Bővebben:
Katolicizmus
A katolicizmus a hívei szerint nem csupán a kereszténység egyik ága, hanem a keresztényeknek Rómához, azaz a pápához hű közössége, tulajdonképpen maga az Egyház. „Te Péter vagy – azaz Kőszikla, és én erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Máté evangéliuma 16,18) – Jézus Krisztusnak ezek a szavai a katolikusok számára azt jelentik, hogy Pétert, az apostolfejedelmet nevezte ki utódjának, mielőtt elhagyta volna a Földet. A katolikus egyház saját álláspontja szerint hű maradt ehhez a parancshoz, és azóta is a Péter utódának tartott római pápa az egyház feje. Habár a római püspök bizonyos szintű elsőbbségét a keleti egyházak elismerték, a nagy egyházszakadásig a pápai hatalom fokozatosan erősödött, emiatt gyakran alakult ki rivalizálás, illetve konfliktus nyugat és kelet között.
Bővebben:
a pápaság története
katolikus
szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. (Izajás könyve 49,6). Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium (örömhír) nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).
Az egyetemesség háromféle formában nyilvánul meg.
1. Földrajzi értelemben: Az Egyház a földkerekség minden részében megtalálható és az így szétszórt egyházak egyetlen családot alkotnak.
2. Személyes értelemben: Az Egyház egészen különleges módon képes alkalmazkodni, elvei feladása nélkül, minden emberfajtához, néphez, kultúrához és történelmi sajátossághoz.
3. Az Egyház tartalmazza a kinyilatkoztatás teljességét. Ezt hívják
chatolicitas intensivá
nak.
A katolikus egyház meghatározása szerint a katolicizmus másik sajátossága az
ortodoxia,
ami igaz hitet jelent. Krisztus evangéliumát sértetlenül, teljes egészében kell átadni az utódoknak. Erre garancia az apostoli utódlás. A katolikus egyház dogmákban, azaz hittételekben fogalmazza meg az alapvető tanokat, melyek a Szentírásra (Biblia) és a
szent hagyományra
, azaz a szóbeli apostoli hagyományra épülnek. Maga a hittétel úgynevezett dogmafejlődés által jön létre, amely általában egy-egy vitatott témának megfelelően kidolgozott kifejtését jelenti. Ezt a zsinatok vagy a pápa ünnepélyesen hirdeti ki.
A katolikusok számára tehát a katolikus egyház Krisztus Egyházának két legfőbb jellegzetességét őrzi: az
egyetemességet
és az
igazhitűséget.
A többi keresztény felekezet szerintük, bár egyháznak nevezi magát, nem mondható a szó szoros értelmében egyháznak. Az egyház részegyházak összessége. A nyugati egyházszakadás után levált kisebb-nagyobb közösségek – például evangélikusok, reformátusok, baptisták – bár fölépítették a saját szervezetüket, a katolikusok szerint nem rendelkeznek sem az egyetemesség, sem az ortodoxia követelményeivel. A pápaság elvetésével éppen attól a „kősziklától” szakadtak el, amely az egyház fennmaradásának a garanciája a katolicizmus szerint.
Protestantizmus
szerkesztés
Bővebben:
Protestantizmus
A protestantizmus a kereszténységnek a
reformáció
korában kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény
felekezet
gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő
üdvösség
tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. A protestantizmus legnagyobb történelmi felekezetei a
lutheranizmus
(az
evangélikus egyházak
), a
kálvinizmus
(a
református egyházak
) és az
anglikanizmus
(az
anglikán egyház
). Ezenkívül még számos igen elterjedt irányzata létezik, így az
Amerikai Egyesült Államok
két legnagyobb vallási felekezete, a
baptizmus
és a
metodizmus
. Az egyes protestáns felekezetekről és csoportokról részletesebben lásd a
Protestantizmus
szócikket!
Karizmatikus kereszténység
szerkesztés
Egy karizmatikus ún.
megachurch
az amerikai
Houstonban
Lakewood Church
Bővebben:
Karizmatikus kereszténység
és
Pünkösdi-karizmatikus mozgalom
karizmatikus kereszténység
egy főleg modern újprotestáns irányzat, a kereszténység egy olyan formája, amely a hívő emberi élet mindennapi részeként hangsúlyozza a
Szent Szellem
Szentlélek
) munkáját és eksztatikus élményét,
20
a szellemi (
lelki
) ajándékokat és ezek gyakorlását, továbbá a jelenkori csodákat. A protestantizmusban a 20. századi
pünkösdi-karizmatikus mozgalomból
nőtte ki magát. A római katolikusok körében az 1960-as évek végén keletkezett (→
katolikus karizmatikusok
).
A kereszténységben ők a leggyorsabban növekvő vallási mozgalom,
21
22
mára az egyik legnagyobb keresztény közösséget alkotják.
23
A világon ma kb. 600 millióan vallják magukat a karizmatikus kereszténység tagjainak.
24
25
Ortodoxia
szerkesztés
Bővebben:
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténység a
keleti kereszténység
ágainak egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög
ortodox
kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent, ami arra utal, hogy az ortodoxia az eredeti krisztusi és apostoli tanítások, illetve az erre épülő hit hordozójaként tekint magára. Emellett használják magukra a
katolikus
jelzőt is, mely az Egyház egyetemességére utal. Hivatalos önelnevezésük
Ortodox Katolikus Egyház
Az ortodox egyház az 1054-es egyházszakadás során kölcsönösen különvált a nyugati, katolikus egyháztól. Ekkora már számos különbség mutatkozott a két közösség liturgiája, teológiai szemlélete, egyházképe és kultúrája között, mely különbségek az elmúlt ezer évben csak tovább erősödtek. Az ortodoxok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az
egyetemes zsinatoknak
, melyek a Krisztus által az egyházra ruházott tévedhetetlen tanítóhivatali hatalom fórumai, itt fogalmazzák meg a dogmákat, hittételeket. Az ortodox egyháznak hét egyetemes zsinata volt 325 és 787 között.
Nagy jelentősége van a
szerzetességnek
és a papság által kiszolgáltatott szentségeknek, emellett a hit forrásának tartják a
szenthagyományt
is, különös tekintettel az egyházatyák és a szentéletű teológusok műveire. Jelenleg az ortodoxiát 14(-15) független (
autokefál
) helyi egyház alkotja, közülük hívei létszámát tekintve az
orosz ortodox egyház
a legnagyobb. Püspökeik közül a legmagasabb rangú a konstantinápolyi pátriárka, akit tiszteletbeli elsőbbsége miatt egyetemes (ökumenikus) pátriárkának neveznek, ám nem tölt be az egyházban a pápához hasonló főhatalmi funkciót.
Egyéb keresztény irányzatok
szerkesztés
Ókeleti keresztények
szerkesztés
Bővebben:
Ókeleti egyházak
Az ókeleti keresztények hét egymástól teljesen független ősi keresztény egyház tagjai. Ezek két fő csoportra oszthatók: egyfelől a hat úgynevezett
antikhalkedóni egyházra
(„keleti ortodox” egyházak), másfelől az
Asszír keleti egyházra
Az ókeleti keresztények egy része az
arab
világban (különösen
Libanonban
Irakban
és
Szíriában
), valamint
Izraelben
él. A libanoni és iraki ókeleti keresztények főleg az Asszír keleti egyházhoz tartoznak, míg Szíriában a
Jakobita Ortodox Egyház
tagjai. Az arabok mellett azonban sok más nép tagjai is az ókeleti keresztények közé tartoznak, például az
örmények
nagy része, az
egyiptomi
koptok
, valamint egyes
kelet-afrikai
népcsoportok (
Eritreában
Etiópiában
és
Szudánban
), sőt az
Indiában
élő nasrani keresztények is.
Protestáns újkori mozgalmak
szerkesztés
Baptisták
szerkesztés
Bővebben:
baptista mozgalom
A többi protestánstól a baptistákat az különbözteti meg, hogy a felnőtt
keresztséghez
ragaszkodnak, és azt Jézus példáját követve, vízbe való teljes alámerítéssel gyakorolják. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő
baptista
(„bemerítve keresztelő”) nevüket is. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágban élő baptisták száma megközelíti a 100 milliót.
Magyarországon
150 éve működik szervezett formában a baptista misszió.
26
Metodisták
szerkesztés
Bővebben:
metodizmus
Pünkösdisták
szerkesztés
Bővebben:
pünkösdizmus
A pünkösdisták egy értelmen túli világnézetet tettek magukévá, és keresztény hitükben különös jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélek ajándékainak, hisznek a „helyes hitben”, „helyes szeretetben”, „helyes cselekedetekben”, és bár az értelmet az igazság érvényes csatornájaként tisztelik, az igazságot nem korlátozzák az értelem birodalmára.
Evangéliumi közösségek
szerkesztés
Bővebben:
evangelikalizmus
Az
evangéliumi ébredési mozgalom
(nem azonos az
evangélikus
felekezettel
) sok különböző hitirányzatot foglal magába.
Antitrinitarizmus
szerkesztés
Bővebben:
antitrinitarizmus
Unitarianizmus
szerkesztés
Bővebben:
unitarizmus
Az erdélyi
unitarizmus
az egyetlen magyar alapítású keresztény felekezet. Alapítója
Dávid Ferenc
volt a 16. században. Magyar, illetve magyar származású hívei Romániában, Magyarországon és Észak-Amerikában élnek. Tagadják a Szentháromságot, Jézust pedig csak mint embert tisztelik.
Resztoránusok
szerkesztés
Bővebben:
resztoránizmus
Milleriták (világvégevárók)
szerkesztés
főcikk:
Millerita mozgalom
Adventisták
szerkesztés
Bővebben:
Adventizmus
millerita mozgalomból
létrejövő
adventizmus
mozgalma továbbra is Krisztus közeli
visszatértét
várta. Az ebből a mozgalomból keletkező
H.N. Adventista Egyház
1863
-ban bejelentette a hivatalos megalakulását. Ez a legnagyobb
adventista
közösség ma a
harmadik világ
egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezete és 2024-ben több mint 22 millió felnőtt megkeresztelt tagot tartott számon.
27
A hetednapi adventizmusra jellemző, hogy heti
nyugalomnapként
nem a vasárnapot, hanem a Tízparancsolatban Isten által meghatározott szombatot ünneplik meg, tagjaik „bemerítkezés által”, azaz felnőtt keresztségben részesülnek, valamint a
Sola Scriptura
(csak a Szentírás) elve. Nagy tiszteletet tanúsítanak
Ellen Gould White
műveinek is (kb. 40 ezer oldal), akiről vallják, hogy szolgálata
prófétai
jellegű volt. Az adventisták
28 hitelvei
között különleges, hogy a bibliai hitből kifolyólag nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, testmozgásnak és tudatos táplálkozásnak. Tagjaik jellemzően nem dohányoznak és nem fogyasztanak szeszes italt, és ajánlott a
vegetariánus étrend
Jehova Tanúi
szerkesztés
Jehova Tanúi Istent Jehovának nevezik, ami a
JHVH
(יהוה) → "Jahve" héber szóból származik. Tagadják a
Szentháromságot
. Jézus szerintük nem kereszten, hanem kínoszlopon halt meg. Azt vallják, hogy
1914
-ben megszületett Isten égi Királysága, és elkezdődtek a jelenlegi gonosz rendszer ’utolsó napjai’, azaz az emberiség az
utolsó időkben
él. A
csecsemőkeresztséget
és a vértranszfúziót
bűnnek
tekintik. Közösségük világszerte az egyik leggyorsabban növekvő keresztény felekezet volt,
28
29
a 21. századra ez a növekedés visszafogottabbá vált.
Bővebben:
Jehova tanúi
Mormonizmus
szerkesztés
Bővebben:
Mormonizmus
A hitük eltér a hagyományos kereszténységtől abban, hogy nem fogadják el, hogy Krisztus mennybemenetele után befejeződött a
kinyilatkoztatás
. Tanításuk szerint
Joseph Smith
modern kori
próféta
volt (→
új kinyilatkoztatás
), aki Isten irányítása alatt megalapította a
mormon mozgalmat
, amelyből
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza
is létrejött. Lefordított egy ősi szentírást, amit egy angyal átadott neki, és kiadta
A Mormon könyve
néven. Ezen a könyvön és a
Biblián
alapszanak az egyház tanításai. A mozgalom központja
Salt Lake Cityben
, Utah államban van, és több mint 17 millió tagot számlál (2024), akiknek több mint a fele az
Egyesült Államokon
kívül él.
Összehasonlítás
szerkesztés
A főbb keresztény irányzatok, magyarországi felekezetek nézeteinek és gyakorlatainak összehasonlítása.
Bővebben:
Keresztény felekezetek összehasonlítása
A kereszténység és más vallások
szerkesztés
Kereszténység és zsidóság
szerkesztés
Bővebben:
A kereszténység és a zsidó vallás
zsidó vallás
messiásfogalma hasonlít ugyan a keresztényekéhez, de lényeges különbségekkel. A zsidók szerint a héber
szent írásokban
néhány prófécia, azaz jövendölés olvasható Dávid király egy bizonyos jövőbeni leszármazottjáról, aki a zsidó nép új vezetőjévé kenetve és Dávid trónját
Jeruzsálemben
újraalapítva ott örökké fog uralkodni. A zsidó nézetben ez az eljövendő egy teljesen emberi, halandó vezér lesz, aki
Dávid királyságát
visszaállítja és
Izrael
földjét újraépíti. Ez a téma a zsidóknak az utolsó időkre vonatkozó elképzelései (zsidó eszkatológia) körébe tartoznak. A keresztények messiásfogalma ezzel szemben Jézusnak az Újszövetségben olvasható bizonyságtételein alapul, vagyis:
Jézus volt az ószövetségi jövendölések beteljesedése (főleg
Ézsaiás
„Szolga Énekei”-ben (
Ézsaiás könyve
, 41:8-16 és 42:1-9, 49:1-6, 50:4-9, 52:13, 53:12)
Jézus azért jött el, hogy Isten országát, királyságát (nem földi királyságot) alapítsa meg.
Amikor megkérdezték Jézustól, hogy ő-e az eljövendő Messiás, ő csak az általa művelt csodákra és az általa beteljesült jövendölésekre mutatott, emellett magára olyan címekkel hivatkozott, amiket a zsidók a Messiásra utalókként ismertek fel és az isteni királyság örökösének szerepében az alázatosság példaképének mutatta be magát.
messiási zsidóság
az evangelizáló keresztények vallásos mozgalmának zsidó csoportja, mely elfogadja Jézust Krisztusnak, azaz a Messiásnak. A legtöbb messiási gyülekezet az Egyesült Államokban létezik.
30
A judaista (zsidó) vallással ellentétben ők hisznek a Szentháromságban, és vallják, hogy Jézus a megtestesült Isten. Bár legtöbbjük zsidó származású, a fővonalbeli zsidó csoportok nem tartják őket a zsidó közösség részének és ugyancsak nem keverendők össze azokkal a zsidó származású keresztényekkel, akik valamelyik keresztény egyháznak tagjai.
Kereszténység és iszlám
szerkesztés
Bővebben:
A kereszténység és az iszlám
A kereszténység számos hitelemét az Iszlám is osztja. Így mindkettőnek hasonló nézetei vannak az
egyistenhitről
ítéletről
mennyről
pokolról
angyalokról
és a jövőbeni
feltámadásról
. Jézust a muzulmánok nagy prófétának (sőt, az egyetlen bűntelen prófétának) ismerik el és tisztelik, és olyan címekkel illetik, mint Messiás, vagy Isten Lelke, de míg a muzulmánok Jézus Krisztust Istennél alacsonyabb rendűnek („az Allahhoz legközelebb lévők csoportjába” tartozónak) tartják a
Koránban
, a keresztények nagy része határozottan és minden kérdés nélkül hisz abban, hogy Jézus Krisztus Isten, a
Szentháromságnak
egyik lénye, az Atyával és a Szentlélekkel egyenlő istenség.
Ezenfelül mindkét vallás hisz Krisztusnak szűztől való születésében, csodáiban, gyógyításaiban, és hogy Jézus Krisztus testileg felemeltetett a mennyekbe. A muzulmánok szerint Isten egy egyedülálló egyéni lény, nem a kereszténység által szélesen elfogadott Szentháromság, s ebből kifolyólag tagadják, hogy Jézus Krisztus a Fiú megszemélyesítője. Nem fogadják el Krisztus keresztre feszítését sem, mert nem hisznek abban, hogy Isten emberi testet öltött volna. A protestánsokhoz hasonlóan nem fogadják el a szentképeket, és a szentek, továbbá Jézus, Szűz Mária stb. templomi ábrázolását bálványimádásnak tartják, így prófétájukhoz,
Mohamedhez
sem imádkoznak.
Kereszténység és buddhizmus
szerkesztés
Jézus és Buddha
Paul Ranson
, 1880
Lásd még:
A buddhizmus és a kereszténység
kereszténység és a buddhizmus
között felszínes párhuzamokat vontak már nem tudományos alapokon, jóllehet a kettő között jelentős és alapvető különbségek vannak. A keresztény
egyistenhittel
szemben a buddhizmus
ateista
vallás, amelyben a
megvilágosodáshoz
lényegtelen, hogy létezik-e teremtő vagy sem. Ez szemben áll a kereszténységben fontos helyen álló Isteni kegyelemmel. A buddhizmusban az ok-okozat elvén történnek a jelenségek a lét körforgatagában (
szamszára
).
31
32
33
Egy másik nagy különbség a két hagyomány között az, hogy egy cselekedet, Krisztus keresztre feszítése, a bűnök bocsánatát eredményezte az emberiség számára. Ez ellentmond a buddhista tanításokban szereplő
függő keletkezés
12 szemből álló oksági láncolatának
34
35
Jóllehet néhány korai keresztény ismerte a buddhizmust, amelyet egyesek gyakoroltak a Római Birodalomban, a modern keresztény tudósok többsége elutasítja annak lehetőségét, hogy Jézus életében Indiában vagy Tibetben járt volna. Ugyanígy nem fogadják el, hogy közvetlen hatással lett volna a buddhizmus a kereszténység tanításaira. A két vallást összehasonlító próbálkozásokat leginkább
parallelomániának
tartják, amelyben eltúlzásra kerülnek jelentéktelen hasonlóságok.
36
37
Azonban az ókorban és a középkorban a
selyemút
mentén széles körben volt tapasztalható a Keleti Egyház és a buddhizmus közötti
szinkretizmus
, főleg a középkori Kínai Keleti Egyházban, melynek egyik bizonyítéka a
Jézus szútra
38
Kereszténység és a hinduizmus
szerkesztés
Bővebben:
A kereszténység és a hinduizmus
A kereszténység és a hinduizmus hatalmas különbözősége ellenére számos közös vonást mutat. A
felebaráti szeretet
, az
erőszakmentesség
, az igazmondás és igazságosság (
szatja
), a megbocsátás, a mások iránti szánalom, együttérzés és segítség, az anyagiakról való lemondás, az
egyszerű élet
, az önmegtagadás és az Isten (
Ísvara
) iránti teljes odaadás tanítása mindkét vallásban megtalálható.
Más hitűek térítése
szerkesztés
Arius
ábrázolása
I. Constantinus római császár
és a püspökök lábai alatt az
első nikaiai zsinaton
Lásd még:
misszió
A kereszténység terjedése a történelem folyamán mindig is átlépett nemzeti különbségeken és országhatárokon, noha a kezdeti időkben többféle irányzattal és másféle vallásokkal harcolt (ilyen a perzsa eredetű
manicheizmus
, vagy a keresztény
arianizmus
, illetve a tömegerejét és transzcendentalitását egyre inkább elvesztő, de a keresztényellenesnek mondható
római
hivatalnoki rétegben tradicionális okokból magát tartó
szinkretista
jellegű
pogányság
). E harc nem volt mentes az üldöztetésektől sem. A kereszténység a
császárkori Róma
korszakának végére
államvallássá
lett az akkori művelt világ nagy részét uraló Rómában. Az első keresztény vallásra tért királyság
Örményország
(Armenia) volt.
A római birodalom összeomlása hatalmi vákuumot és káoszt teremtett a térségben („sötét középkor”). A népvándorlások eredményeképp új népek özönlötték el Európát, azonban királyaik – különféle megfontolásokból – egy idő után többnyire felvették a kereszténységet
, sőt a Bibliát is lefordították (
gótra
például a VI. sz. második felében, Wulfilla király uralkodása alatt és az ő parancsára).
Ugyanakkor a keresztény egyházak egysége e korban végzetesen megbomlott. szöveg=Ennek dogmatikai és szertartásbeli okai voltak, de közrejátszott a római pápa és a bizánci császár különböző jelleme.
39
Az első a
nagy egyházszakadás
, amikor keleti és nyugati egyházra bomlott (1054); másodiknak tekinthető a nyugaton jellemzővé vált felerősödött eretnekmozgalmak (ezt tekinthetjük egy újabb szakadásnak is). A harmadik nagy szakadás a
reformáció
korában következett be. A nyugaton uralkodó katolikus és az új protestáns vallások híveinek viszonya igen mérges volt, és nem mentes az egymás megtérítésére irányuló szándéktól. A nyugati és keleti egyház harca – egyetlen keresztes háborút kivéve – általában szellemi természetű volt és békés eszközökkel folyt; nem úgy az eretnekmozgalmak elleni küzdelem és a reformáció körüli harcok. E viszony a katolicizmus más keresztény egyházakkal való viszonyát nagyon megterhelte, mely vallásháborúkhoz vezetett. A modern keresztények – különösen nyugaton – szégyenkeznek vallásuk ezen erőszakos múltja miatt. A dogmatikai különbségek mellett, azonban, e harcoknak komoly materiális alapú okaik is voltak (egyes
huszita
irányzatok például a társadalom radikális reformját szándékozták véghez vinni, (noha az Evangéliumokból kiindulva; hasonlóan a
bogumil
és hasonló eretnekmozgalmaknak is voltak antifeudális jellegű motivációik stb.).
A politikai hatalomban lévő keresztények a más vallásúak szabad hitgyakorlatának engedélyezésében a történelem során sokszor több, máskor kevesebb toleranciát tanúsítottak. A mai kereszténységben a vallási
tolerancia
többnyire növekedni látszik, habár a keresztény egyházak között sok az egymást elutasító jelenség, például az
Amerikai Egyesült Államokban
az
Amerikai Kereszténység Visszaállítása
nevű
restaurációs mozgalom
mereven elutasítja a hit szertartás központúságát.
Jézus azon szavai, hogy „aki megvall engem az emberek színe előtt, megvallom azt én is az én Atyám színe előtt” (Mt 10 32), Azaz a keresztényeknek van joga másokat (békésen) téríteni, melynek ajándéka az égben köttetik Jézus által. A hit megvallásra történhet a mások érdeklődésére való válasszal, vagy egyszerű példamutatással. A katolikus és protestáns egyházak tradicionális álláspontja szerint a más hitűek térítésére irányuló próbálkozás az Evangéliumokban foglalt örömhírek és az egyént boldoggá tevő krisztusi életmód (stb.) terjesztése (
evangelizáció
). Ezek a nagyobb keresztény egyházak modern felfogása szerint ez azonban kiegészül azzal, hogy a keresztény hitre tért személynek ezt az evangelizációs munkát
elsősorban
saját életpéldájának felmutatásával kell folytatnia, és csak az arra hivatottak menjenek apostoli munkára. Ez utóbbit elsősorban a legkisebb vagy legújabb egyházak magától értetődő, a helyzetükből adódó módszerük.
A keresztények természetes feladata, sőt kötelessége apostolkodni – Jézus felszólítása alapján -, megtérőket találni az emberek között. Korunk kereszténységének csaknem minden felekezete és szektája elutasítja a kereszténység katonai hódítás útján való terjesztését, okulva a múltból, főként a keresztes háborúk tanúságaiból. A más hiten lévők megtérítésének ügyében közel sincs ilyen egyetértés, bár az igehirdetés missziós munkája a kiindulópontja minden esetben a szeretet (Máté 28,18-20). A középkor misszióit szerzetesrendek vállalták magukra, azonban ugyanabban az országban megjelenő különböző térítési módszerek csak ártottak a kereszténységnek. Ilyen volt a jezsuiták térítései az uralkodó osztály között, míg a ferences rendiek a szegények között térítettek. Az egyik rend alkalmazkodó volt, a másik rend megalkuvásként értelmezte a lassabb térítést. Kína és Japán esetében ezek a különbözőségek együttes jelenléte sok kárt jelentettek a missziós kereszténységnek.
Az utóbbi években azonban a kereszténység és más vallások közötti megbékélés
ökumenikus
mozgalmainak felerősödése tapasztalható. E mozgalmak helyenként meglehetősen sikeresek és ennek eredményeképpen azokon a területeken a hittérítési igyekezetek teljesen meg is szűntek.
Az ökumenizmuson túl, példa a kereszténység és más vallások egymás iránti toleráns fellépésére, az utóbbi időben tapasztalható (katolikus részről elsősorban II. János Pál pápához köthető) „kiegyezés” a zsidó vallási vezetőkkel. Ez – az „ökumenizmus” fogalmával ellentétben – nem jelenti az alapvető hittételek összehangolásának igényét, ugyanakkor a bizonyos dolgokban való egyet nem értés nem zárja ki egymás megértését és elfogadását. Általában kielégítőnek, konfliktusmentesnek mondhatjuk a nagyobb keresztény egyházak kapcsolatát a
buddhizmus
főbb képviselőivel is; annál is inkább, mivel nagyon sok alapvető elvben (erőszakmentesség, a háború elutasítása) megegyezés van ezen vallások közt.
Kereszténység és erőszak
szerkesztés
Lásd még:
Keresztes háborúk
Eretnekség
Inkvizíció
A kereszténység története
és
Francia vallásháborúk
XVI. Benedek pápa
látogatása az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
40
Az elmúlt két évezredben gyakran fel-feltűnő üldöztetésekben a keresztények áldozatokként és üldözőkként is részt vettek. A Krisztus utáni első három évszázadban a keresztény
mártírokat
a rómaiak más politikai foglyaikhoz hasonlóan keresztre feszítették vagy cirkuszaikban látványosságként az oroszlánok elé vetették őket. Az üldöztetések ezen áldozatait általánosságban vértanúnak ismerik el, mert ők a halált választották ahelyett, hogy Krisztust megtagadták volna.
A 2010-es években mintegy 100 millió keresztényt érint közvetlenül az erőszakos
vallási üldözés
, így (mérete és térítő jellege miatt) a kereszténységet tarthatjuk a legnagyobb mértékben üldözött vallásnak.
41
Annak ellenére, hogy a keresztények széles köre az
erőszak
alkalmazását Krisztus tanításaival ellentétesnek tartja, a kereszténység képviselői a hitbéli kérdések végső megoldását gyakran az erőszakban látták, másokat üldöztek, kínoztak és öltek meg azért, mert azok megtagadták a kereszténység általuk képviselt felfogásának elfogadását. A keresztények által elkövetett történelmi bűnök elkövetői az akkori egyház tagjai és hívei voltak. A mai keresztények elítélik ezeket a cselekedeteket.
A katolikus egyház első ízben 1998-ban,
II. János Pál pápa
emlékezett meg a
Soáról
, egy erről szóló pápai dokumentumban. 2000-ben pedig a Szentföldre látogatott, és Izraelben, a jeruzsálemi Siratófalnál imádkozott és kért bocsánatot a zsidóságtól a keresztények velük szemben elkövetett bűnökért.
42
43
Akkor szólította fel bocsánatkérésre az egyház tagjait a Jubileumi Év nagyböjtjének első vasárnapján: „Bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot! ...miközben megvalljuk saját bűneinket, megbocsátjuk mások ellenünk elkövetett bűneit. A történelem folyamán a keresztények számtalanszor szenvedtek elnyomást, hatalmaskodást, üldözéseket a hitük miatt. Miként e visszaélések áldozatai megbocsátottak, úgy megbocsátunk mi is.”
44
Kritikák
szerkesztés
Friedrich Nietzsche
filozófiájában a keresztény erkölcsi felfogást kritizálja, dekadensnek tartja, melyet meg kell haladni
„A kereszténység
Palesztinából
közösségként indult;
Görögországban
filozófiává vált;
Itáliában
intézménnyé vált;
Európában
kultúrává vált; majd
Amerikába
érkezve vállalkozássá vált.”
45
A kereszténység kritikái magába foglalják a más világnézetűek, ateisták és más
világvallások
híveinek, valamint a kereszténységen belül az egyes egyházak konkrét kritikáit is. Tanokkal, gyakorlatokkal és a kereszténység történelmi szerepével foglalkoznak: a vallás nézeteivel és tanításával, az Isten-képpel, az isteni
kinyilatkoztatással
Jézus
létezésével és alakjának hitelességével, továbbá a
Biblia
megbízhatóságával, értelmezésével; de vannak a vallás fanatizmusát, képmutatását, erőszakosságát kritizáló művek is.
Bővebben:
A kereszténység kritikája
Nyugati szerzők, filozófusok
szerkesztés
Főleg az ateisták, és elsősorban az elméleti ateisták körében népszerű az a nézet (de bizonyos értelemben a kereszténység filozófiailag radikális és főképp az USA-ban terjedő neokreacionista szárnya is vallja), miszerint az ateizmus a tudomány álláspontja, és a (keresztény) vallás és a (materialista) tudomány élesen szemben állnak egymással,
46
minthogy a tudományok egyre újabb és újabb felfedezései cáfolják a vallási dogmákat. Bár a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi Európában ez a szembenállás valóban nagyon éles volt, e nézet sem a modern tudományfilozófián belül nem tekinthető uralkodónak a kereszténység olyan nagyon jelentős irányzatai, mint a katolikus teológia, szintén elvetik. A vallás és tudomány élesen szétválasztandóak, azaz a vallás kívül áll a tudományon.
Albert Einstein
elutasította az
antropomorfizált
Isten-képet, ám vallásos áhítattal csodálta a világegyetem harmóniáját
Ezen túl azonban létezik a kereszténység másféle indíttatású kritikája is. Kritizálják a keresztény egyházak erőszakos múltját. (Erre példa Ellebre (1995) – lásd:
További információk
szakasz, lásd még:
inkvizíció
.)
Ludwig Feuerbach
„A kereszténység lényege” című művében azt fejtegeti, hogy az ellentét vallás és filozófia között kiegyenlíthetetlen; úgy viszonyulnak egymáshoz, mint képzelet és érzés a gondolkodáshoz, mint betegség az egészséghez. Nem az Isten teremti képmására az embert, hanem megfordítva: az ember a saját képmására teremti istenét. A túlvilági élet sem egyéb, mint az idealizált földi élet. Így a teológia antropológia lett.
Friedrich Nietzsche
filozófiájában a keresztény erkölcsi felfogást kritizálja, dekadensnek tartja, melyet meg kell haladni, nála az ateizmus (amely inkább
gyakorlati ateizmust
jelent, mint észérvekre alapozott filozófiai elméletet) egyenesen az ember fölemelkedésének egyetlen útjává válik.
Albert Einsteint
egyesek ateistának, mások istenhívőnek vélik. Ő maga valahol a kettő közötti kíváncsi keresőnek, „mélyen vallásos hitetlennek” vallotta magát. Elutasította az antropomorfizált Isten-képet, ám vallásos áhítattal csodálta a világegyetem harmóniáját: „Elég elgondolkozni az Univerzum csodálatos felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyésző részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek.”
47
Einstein kijelentette az univerzum építkezésének racionalitása kapcsán, hogy „Isten nem szerencsejátékos… szeretném megtapasztalni a világegyetemet, mint egy egységes kozmikus egészet”. Ugyanakkor mindig elutasította, hogy harcos ateisták kisajátítsák őt maguknak: irritálta ugyanis a belőlük hiányzó alázat, valamint az, hogy „képtelenek megérteni a világ örök misztériumát”.
48
Más vallások
szerkesztés
Ábrahámi vallások
szerkesztés
A zsidó és muszlim teológusok elsősorban a kereszténység főáramlatának
Szentháromság
-tanát kritizálják. A zsidók
Jézust
– rendkívülisége mellett is – csak embernek, de többnyire hamis
Messiásnak
látják. Számukra Jézus isteni szintre való emelése
istenkáromlás
Bővebben:
A kereszténység és a zsidó vallás
muszlimok
szintén elvetik a kereszténység Szentháromság-tanát. Jézust ők
prófétának
tekintik, de nem a
megtestesült
Istennek. A
Korán
9:31 szerint a keresztényeknek az egy
Istent
kellene imádniuk, de ehelyett a többszörösét alkották meg.
Bővebben:
A kereszténység és az iszlám
Keleti vallások
szerkesztés
hinduk
elvetik azt, hogy csak a
Bibliában
sugalmazott szövegek volnának páratlan jelentőségűek az emberiség
üdvössége
szempontjából. Nézetük alapján bölcsebb azt feltételezni, hogy Isten az összes nagy mesterben, a világ valamennyi részén és minden korban újból és újból megnyilatkozott. A hinduk bár elismerik
Krisztust
Isten megtestesülésének (
avatára
), és a
Bibliát
kinyilatkoztatási
iratok egyikének; de korlátolt és kicsinyes dolognak tartják a keresztények részéről, hogy azok a
bráhmana
szenteket és a hindu vallási iratokat nem hajlandók isteni eredetűnek elismerni.
A kereszténység alapján egyetlen élet dönti el az ember örök,
túlvilági
sorsát. A véges bűn elkövetőjére, ha nem sikerül valahogy megtisztulnia, halála után
örök kárhozat
vár. A hinduk ezt végtelenül logikátlan tanításnak tartják. Hogyan dönthetné el egyetlen rövid élet az ember örök sorsát? Nem kellene az embernek újabb esélyt kapnia, hogy hibáit kijavítsa és fejlődjék? A hinduizmus egyik alaptantételét képező
reinkarnáció
ezzel szemben bőséges lehetőséget ad arra, hogy valaki megjavuljon, jobbá váljék és fejlődjék. A
védánta
szerint még a leggonoszabb bűnösnek is van reménye az
üdvözülésre
49
Bővebben:
A kereszténység és a hinduizmus
buddhisták
kritikája elsősorban a keresztény Isten-eszme ellen irányul. Mivel
Buddha
tanítása szerint nem lehet örök személyiség, tehát Isten csak karmikusan keletkezett lény lehet, akinek élete a
szanszárába
beletartozik. Mindenekelőtt lehetetlennek látszik a világ teremtőjére és a világ irányítójára váró funkciók összekapcsolása a legmagasabb rendű erkölcsi tökéletességgel rendelkező mindentudó és mindent megbocsájtó kegyosztó feladataival. Hiszen ha Isten mindentudó, jóságos és mindenható, akkor nem teremtett volna ilyen siralmas világot, és nem tűrné, hogy a fájdalom tovább létezzen benne. A legfőbb lényhez méltatlan az az elképzelés is, hogy Isten a gonosztevőt gyűlöli, és hogy saját dicsőítésével törődik. Sok buddhista csak azt tudja erkölcsi tökéletességgel rendelkező lénynek elképzelni, aki mentes a szenvedélyektől, és a leggonoszabb bűnösnek is igyekszik segíteni.
50
Bővebben:
A buddhizmus és a kereszténység
A kínaiak számára az olyan keresztény
dogmák
, mint amilyen az
eredendő bűn
, a
Szentháromság
, a
feltámadás
vagy a szűztől születés, stb., okoskodó
teológusok
koholmányainak tűnnek, amelyek ellentétben állnak egy egészséges felfogású emberi értelemmel. Jézust helyi jelentőségű zsidó prófétának tekintik, aki nem értett egy magas fejlettségű állam bonyolult problémáihoz. Rámutatnak arra a sajnálatos tényre is, hogy a kereszténység még egyetlen olyan államot sem hozott létre, amely valóban keresztény szellemben tevékenykedne.
51
Kereszténység és fenntarthatóság
szerkesztés
Lynn White
1974-ben megjelent tanulmánya
52
53
felvetette a kereszténység felelősségét a természet pusztításában. Írása hatalmas vitát váltott ki, rengeteg teológiai reflexió született ezzel a művel kapcsolatban.
Lányi András
úgy értékeli Lynn megállapításait, hogy annak valóban van jelentősége, hogy a keresztény isteneszme nagyon távol van az úgynevezett archaikus vallási felfogástól, amely utóbbiban a vallásos tisztelet transzcendens tárgya a természet fizikai megnyilvánulásaitól elválaszthatatlanul jelenik meg. Ugyanakkor úgy látja, hogy hasonlóan jelentős az ember közvetítő szerepe: „a transzcendens és az anyagi valóság között ösztönözhetik a zsidó-keresztény hagyományban nevelkedett európai emberiséget, hogy az etikus (...) magatartást kiterjessze a nememberi lénytársaira is.”
54
Az orosz teológus,
Nyikolaj Bergyajev
a(z emberi hatóképesség határait kiterjesztő és ezáltal sok esetben komoly környezeti problémát okozó) technikához való viszonyunkat a Gondviseléshez való viszonyunkhoz hasonlítja, s szerinte „olykor már úgy tűnik, hogy a gépek és a technika az ember hitének egyedüli, kizárólagos tárgyaivá lettek.”
55
A keresztény egyházi vezetők több levélben, nyilatkozatban és konferencián nyilatkoztak a környezetvédelem témakörében, amelyeket a Védegyletnek a környezetvédők és keresztény vallásúak párbeszéde ösztönzésén munkálkodó Vallás és ökológia munkacsoport
56
adott ki.
57
58
A környezetvédelem keresztény megfelelőjének tekinthető a teremtésvédelem.
59
Keresztény ünnepek
szerkesztés
Sablon:A kereszténység legfontosabb ünnepei
sz
A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai
Ökumenikus
vasárnap
karácsonyi ünnepkör
advent
karácsony
vízkereszt
húsvéti ünnepkör
nagyböjt
nagyhét
virágvasárnap
nagycsütörtök
nagypéntek
nagyszombat
húsvét
áldozócsütörtök
pünkösd
Szentháromság ünnepe
Csak
katolikus
és
anglikán
hamvazószerda
fehérhét
fehérvasárnap
úrnapja
mindenszentek
halottak napja
Krisztus király ünnepe
Csak
protestáns
a reformáció napja
Jegyzetek
szerkesztés
A régies „keresztyén” változatot egykor katolikusok (például Pázmány) és protestánsok egyaránt használták. Ma főleg a protestáns nagyegyházak, illetve a
Károlyi-bibliát
használók részesítik előnyben. Eredete Krisztus nevéhez, nem a kereszthez köti. A múlt századi nyelvújításkor született modern „keresztény” változatot használják ma a katolikusok és a protestáns kisegyházak egy része.
Apológia Alapítvány – Apológia > Vallások > Fogalmak, nevek > Felekezetismereti fogalmak
Archiválva
2007. június 6-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
The
Catholic Encyclopedia
, Volume IX,
Monotheism
William F. Albright
From the Stone Age to Christianity
H. Richard Niebuhr
; About.com,
Monotheistic Religion resources
Archiválva
2006. május 21-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
; Jonathan Kirsch,
God Against the Gods
; Linda Woodhead,
An Introduction to Christianity
The Columbia Electronic Encyclopedia
Monotheism
; The New Dictionary of
Cultural Literacy
monotheism
Archiválva
2007. december 12-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
; New Dictionary of Theology,
Paul
Archiválva
2018. július 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in
Journal of Early Christian Studies
, p. 111–12
BBC
BBC - Religion & Ethics - Christianity
E. Peterson (1959), "Christianus." In: Frühkirche, Judentum und Gnosis, publisher: Herder, Freiburg, pp. 353–72
Keresztény vagy keresztyén?
(magyar nyelven).
Nyelv és Tudomány
, 2013. augusztus 5.
(Hozzáférés: 2025. április 24.)
Keresztyén vagy keresztény?
[2018. március 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2018. március 2.)
Bart D. Ehrman: A kereszténység diadala, 2019
ApCsel 5,27-28
A valódi Jézus nyomában
Vermes:
Jézus változó arcai
, 68. old.
Vermes:
Jézus változó arcai
, 69. old. Idézet:
Ki volt hát Pál, a kereszténység igazi megalapítója?
...
Róma megér egy misét Konstantin és az államegyház születése
Jay Diamond, Larry. Plattner, Marc F. and Costopoulos, Philip J.
World Religions and Democracy
. 2005, page 119., írja könyvében „
A protestánsok ma nem csupán 13 százalékát adják a világ népességének, de 1900 óta nagyon gyorsan terjednek Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában.
halott link
A független becslések mind megegyeznek abban, hogy a hivatalos 40 milliós szám a keresztények számára mélyen alulbecsült. A konzervatív adat 60 millió. Már több kínai jár gyülekezetbe vasárnaponként, mint Európában összesen.
Global Christianity – A Report on the Size and Distribution of the World's Christian Population
, 2011. december 19.
Analysis
Global religious landscape: Christians
Pewforum.org, 2011. december 19.
[2018. március 23-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2012. augusztus 17.)
Analysis
Global Christianity – A Report on the Size and Distribution of the World’s Christian Population
Pewforum.org, 2011. december 19.
(Hozzáférés: 2025)
Britannica:
Charismatic Christian
Spirit and Power: The Growth and Global Impact of Pentecostalism
Oxford University Press Scholarship.
DOI
10.1093/acprof:oso/9780199920570.001.0001
(2013. szeptember 9.).
ISBN 978-0-19-934563-2
„Pentecostalism is the fastest-growing religious movement in the world”
Studying Global Pentecostalism: Theories and Methods
University of California Press Scholarship.
DOI
10.1525/california/9780520266612.001.0001
(2012. május 9.).
ISBN 9780520266612
„With its remarkable ability to adapt to different cultures, Pentecostalism has become the world's fastest growing religious movement.”
Theologiai Szemle, 2010 (53. új évfolyam, 1-4. szám) |
(Hozzáférés: 2021)
Karizmatikus kereszténység
(Hozzáférés: 2020. október 6.)
Pew Forum
on Religion and Public Life (December 19, 2011),
Global Christianity: A Report on the Size and Distribution of the World's Christian Population
Archiválva
2013. július 23-i dátummal a
Wayback Machine
-ben.
, p. 67. See also
The New International Dictionary
, "Part II Global Statistics: A Massive Worldwide Phenomenon".
A Magyarországi Baptista Egyház hivatalos honlapja
Milyen eredménye van a prédikálásnak? – A szántóföldek fehérek az aratásra
Cogley, John.
The Jehovah's Witnesses; Sect, One of Fastest Growing in World, Follows a Strict Interpretation of Bible
”,
The New York Times
, 1965. augusztus 28.
(Hozzáférés: 2024. január 27.)
(amerikai angol nyelvű)
A Messiási Zsidó Biblia Intézet honlapja - A messiási zsidó mozgalom
[2018. március 2-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2018. március 2.)
The Boundaries of Knowledge in Buddhism, Christianity, and Science
- Paul D Numrich
ISBN
3525569874
10. o.
International Standard Bible Encyclopedia: E-J
- Geoffrey W. Bromiley -
ISBN
0802837824
515-516. o.
Communicating Christ in the Buddhist World
- Paul De Neui and David Lim
ISBN
0878085106
34. o.
Jesus: The Complete Guide by J. L. Houlden (Feb 8, 2006)
ISBN
082648011X
pages 140-144
Buddhism and Interfaith Dialogue
- Masao Abe és Steven Heine - 99-100. o.
The Historical Jesus in Recent Research
(szerk.) James D. G. Dunn és Scot McKnight 2006
ISBN
1-57506-100-7
303. o.
Gerald O'Collins, "The Hidden Story of Jesus"
New Blackfriars
89. évszám, 1024. kiadás, 710–714. o., 2008. november
"A 13. században a nemzetközi utazók, mint például Giovanni de Piano Carpini és William of Ruysbroeck buddhizmusról szóló riportokat küldött vissza a Nyugatra, amelyben leírták a Keleti Egyház és buddhizmus közötti hasonlóságokat". Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, 160. o.
Archivált másolat
[2015. március 22-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. március 3.)
A pápa a kereszténység védelmére szólított fel
Az Open Doors szervezet jelentése a mai keresztényüldözésről
[2012. július 31-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
Gergely Jenő: A „remény pápája”
[2014. július 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2011. május 20.)
Pope John Paul II asks for forgiveness
Archiválva
2008. október 23-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
, Sacred Heart University, 2000. március 12.
Puskás Attila: Emlékezet és kiengesztelődés
[2011. szeptember 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2011. május 20.)
Sam Pascoe anglikán pap, író − idézi:
Religious Tolerance
A nagy konvergencia
Archiválva
2011. augusztus 9-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
, tudomanyesvallas.uw.hu
Isten a tudomány poharában
[2011. szeptember 11-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2011. május 20.)
Einstein szerint az istenhit „gyerekes babona”
, tudomany.ma.hu
Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz
Helmuth von Glasenapp
: Az öt világvallás
Julius Richter:
Das Christentum und die nichtchristlichen Religionen
(Lynn White Jr: Ökológiai válságunk történeti gyökerei In: Lányi András - Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény Budapest
: L'Harmattan, 2005)
Lynn White: The Historical Roots of Our Ecological Crisis
Archiválva
2012. március 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
az angol eredeti szöveg
Lányi András: A fenntartható társadalom
32. oldal
Nyikolaj A. Bergyajev: Az ember és a technika – organizmus és mechanizmus In: A későújkor józansága II. szerk.: Tillmann J.A. Budapest, Göncöl Kiadó 2004
Vallás és ökológia
[2013. május 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2012. március 29.)
Felelősségünk a teremtett világért
Felelősségünk a teremtett világért
Teremtésvédelem
Megjegyzés
szerkesztés
A hagyományos, egylényegű Szentháromság-tant tagadó felekezetek is a kereszténység csoportjába tartoznak, de sajátos teológiai meggyőződésük miatt a nagy egyházak képviselői gyakran nem keresztényeknek tekintik őket.
Források
szerkesztés
Vermes Géza.
Jézus változó arcai
Osiris K.
(2001).
ISBN 963-389-026-8
Nietzsche, Friedrich
Az Antikrisztus
Ictus K.
(1993).
ISBN 963-04-3697-3
Kereszténység
. In
A Pallas nagy lexikona
Szerk.
Bokor József
. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998.
ISBN
963
85923
Lafont, Ghislain:
A katolikus egyház teológiatörténete
(ford. Mártonffy Marcell),
Atlantisz Könyvkiadó
, Budapest, 1998,
ISBN
9637978984
Biblia
További információk
szerkesztés
A témához kapcsolódó idézetek a
Wikidézetben
Kereszténység
Tanulmány a kereszténységről
Peter Brown:
Az európai kereszténység kialakulása. 200–1000
; ford. Pálosfalvi Tamás; Atlantisz, Budapest, 1999 (
Európa születése
Tony Lane:
A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig
; ford. Pásztor Péter; Harmat–Kálvin, Budapest, 2001
G. R. Evans:
Hit a középkor világában
; ford. Nagy György; Scolar, Budapest, 2003 (
Scolar vallástörténet
Arend Theodoor van Leeuwen:
Kereszténység a világtörténelemben. Üdvösség és szekularizáció
; ford. Szopkó Márk; Szt. István Társulat, Budapest, 2010
Robert A. Markus:
Az ókori kereszténység vége
; ford. Nemes Krisztina; Kairosz, Budapest, 2010 (
Catena. Monográfiák
René Girard:
Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája
; ford. Sujtó László; Atlantisz, Budapest, 2013 (
A kútnál
Kurt Flasch:
Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
; ford. Simon József; Typotex, Budapest, 2016 (
Radikális gondolkodók
Tóth Anna Judit
Ünnepek a keresztény és a pogány kor határán
; Balassi, Budapest, 2017 (
Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából
Bart D. Ehrman:
A kereszténység diadala. Hogyan térítette meg egy apró, betiltott szekta az egész világot?
; ford. Beke Ádám; Cser, Budapest, 2019
Manfred Lütz:
A botrányok botránya. A kereszténység titkos története
; ford. Görföl Tibor; Vigilia, Budapest, 2019
Gaál Botond:
Keresztyén értékek az európai kultúrában. Földrészünk szellemi örökségének történeti áttekintése keresztyén nézőpontból
; Debrecen-nagytemplomi Református Egyházközség, Debrecen, 2020
A kereszténység történeti atlasza
; szerk. Alec Ryrie, közrem. Andrew Avenell, Elizabeth Wyse, ford. Szabadi István; Kálvin, Budapest, 2021
Sziklára építve. Válogatott tanulmányok az európai kultúra keresztény alapjáról
; szerk. Krúdy Tamás; Szent István Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2023
Tom Holland:
Keresztény világ. A nyugati gondolkodás születése
; ford. Szalay Zsuzsanna; Századvég, Budapest, 2024
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
A keresztény felekezetek listája a hívők száma szerint
Keresztény felekezetek összehasonlítása
A világvallások összehasonlítása
Kereszténység Magyarországon
A kereszténység kronológiája
A kereszténység története
A kereszténység kritikája
Sablon:Kereszténység
sz
Kereszténység
Jézus
Jézus élete
Hegyi beszéd
Csodái
Különböző vallási nézőpontok róla
Második eljövetele
Biblia
A teremtés
Tízparancsolat
Ószövetség
Újszövetség
Teológia
Isten
Szentháromság
Bűn
Hitvallás
Kánon
Kegyelem
Kinyilatkoztatás
Megigazulás
Megváltás
Utolsó idő
Végítélet
Túlvilág
Üdvösség
Vallásgyakorlat
Hit
Megtérés
Keresztség
Istentisztelet
Szeretet
Ima
Szolgálat
Böjt
Egyszerűség
Úrvacsora
Erkölcs
Sáfárság
Jótékonyság
Evangelizáció
Katolikus
Csecsemőkeresztelés
Szentmise
Liturgia
Mária-tisztelet
Szentek tisztelete
Zsolozsma
Eucharisztia
Nagyböjt
Bérmálás
Bűnbocsánat
Zarándoklat
Szerzetesség
Történelme
Jézus
Az apostolok
Péter
Pál
Őskeresztények
Ókeresztény egyház
Középkor
Újkor
Főbb események
A kereszténység kronológiája
Zsinatok
A pápaság története
Nagy egyházszakadás
Nyugati egyházszakadás
Inkvizíció
Reformáció
Főbb
felekezetek
és irányzatok
Nyugati kereszténység
Adventista
Anabaptista
Anglikán
Baptista
Evangélikus
Metodista
Református
Római katolikus
Keleti kereszténység
Ortodox
Keleti katolikus
Antikhalkédóni
Nesztoriánius
Új vallási mozgalmak
Pünkösdiek
Karizmatikusok
Hit Gyülekezete
Afrikai Intézményesült Egyházak
Antitrinitáriusok
Egységpünkösdiek
Jehova tanúi
Iglesia ni Cristo
Mormonok
Utolsó Napi Szentek
Unitáriusok
Összehasonlítása
Felekezetek, egyházak
Keresztény felekezetek összehasonlítása
Világvallásokkal
az iszlámmal
a buddhizmussal
a hinduizmussal
a judaizmussal
a fő világvallásokkal
Kritika
A kereszténység kritikája
Mária-kultusz
Adventisták
Jehova Tanúi
Mormonok
Pünkösdi-karizmatikusok
Római katolikusok
Sablon:Vallások összehasonlítása
sz
Vallások összehasonlítása
kereszténység
Felekezetek, egyházak
Keresztény felekezetek összehasonlítása
Világvallások
az
iszlámmal
judaizmussal
buddhizmussal
hinduizmussal
Az
iszlám
kereszténységgel
buddhizmus
dzsainizmussal
hinduizmussal
keleti vallásokkal
kereszténységgel
hinduizmus
buddhizmussal
kereszténységgel
Sablon:Vallással kapcsolatos témák
sz
Vallás
Sablon:Főbb csoportok
sz
Főbb csoportok
Ábrahámi
Kereszténység
Nyugati
Katolicizmus
Protestantizmus
Unitáriusok
Anabaptisták
Keleti
Ortodox
Ókeleti
Keleti katolikus
Új vallási mozgalmak
Iszlám
Szunnita
Síita
Háridzsita
Ahmadijja
Drúz
Koranista
Szúfi
Vahhábita
Zsidó vallás
Konzervatív
Ortodox
Reform
Karaita
Haszid
Egyéb
Bahái hit
Bábizmus
Mandeizmus
Rasztafariánus
Szamaritánus
Indo-európai
Indiai
Hinduizmus
Vaisnavizmus
Saktizmus
Saivizmus
Buddhizmus
Mahájána
Théraváda
Vadzsrajána
Dzsainizmus
Digambara
Svétámbara
Szikhizmus
Iráni
Zoroasztrizmus
Európai
Örmény
Balti
Dievturi
Druvi
Romuva
Kaukázusi újpogányság
Kelta
Druidizmus
Germán
Hellén
Szláv
Finn
Magyar
Uráli
Közép- és
észak-ázsiai
Burhanizmus
Tengrizmus
Sámánizmus
Mancsu sámánizmus
Mongol sámánizmus
Szibériai sámánizmus
Kelet-Ázsiai
Kínai (népi)
Konfucianizmus
Taoizmus
Kínai buddhizmus
Sintó
Faizmus
Muizmus
Cshondoizmus
Kaodaizmus
Đạo Mẫu
Benzhuizmus
Bimoizmus
Bon
Tungpaizmus
Hmongizmus
Mejsanizmus
Vuizmus
Afrikai
Hagyományos
Aka
Akamba
Bambuti
Baluba
Bantu
Berber
Busongo
Kusitik
Dinka
Efik
Fon és Eve
Guancs
Igbo
Iszoko
Szan
Lotuko
Lozi
Lugbara
Maszai
Mbuti
Szerer
Tumbuka
Joruba
Zulu
Afro-amerikai
candomblé
Kumina
Obeah
Quimbanda
Palo
Santería
Umbanda
Vudu
Voodoo
Winti
Új csoportok
Diszkordianizmus
Ekankar
New Age
Új Gondolat
Raëlizmus
Szcientológia
Thelema
Unitariánus univerzalizmus
Újpogányság
Sablon:Történelmi vallások
sz
Történelmi vallások
Történelem előtti
Paleolit
Afro-ázsiai
Egyiptomi
Mezopotámiai
Sémi
Indo-európai
Ázsia
Proto-indo-iráni
Örmény
Oszét
Védikus
Zoroasztrizmus
Mithraizmus
Zurvánizmus
Gnoszticizmus
(pl.
Manicheizmus
Jazdánizmus
Isikizmus
Európa
Kelta
Germán
Angolszász
Norvég
Görög
Gnoszticizmus
Újplatonizmus
Manicheizmus
Balkán
Római
Szláv
Amerikai
Azték
Inka
Maja
Eszkimó
Sablon:Egyéb témák
sz
Egyéb témák
Aspektusok
Klérus
Istenség
Entheogens
Törzsi vallás
Hit
Népi vallás
Isten
Meditáció
Egyházi rend
szerzetes
apáca
Miszticizmus
Mitológia
Nature
Rendfelvétel
Ima
Szertartás
Kultusz
liturgia
áldozat
Spiritualitás
Vallásos szimbolizmus
Istenhit
Animizmus
Deizmus
Dualizmus
Henoteizmus
Egyistenhit
Nonteizmus
Panenteizmus
Panteizmus
Többistenhit
Transzteizmus
Vallástudomány
Összehasonlító vallástudomány
Vallástörténet
Vallásfilozófia
Neuroteológia
Valláspszichológia
Vallásszociológia
Vallásföldrajz
Teológia
Valláspolitika
Hittérítés
Vallásos oktatás
Vallási fanatizmus
Vallásszabadság
Pluralizmus
Szinkretizmus
Tolerancia
Univerzalizmus
Fundamentalizmus
Boldogság
Homoszexualitás
Kisebbségi vallás
Nemzeti egyház
Egyházszakadás
A vallás és a tudomány kapcsolata
Államvallás
Teokrácia
Vegetarianizmus és a vallás
Vallásközpontúság
Vallási erőszak
Vallásüldözés
Vallásos terrorizmus
Vallásháború
Szekularizmus
és
vallástalanság
A vallás a nép ópiuma
Deizmus
Agnoszticizmus
Ateizmus
Valláskritika
LaVey-i sátánizmus
Objektivizmus
Szekuláris humanizmus
Szekuláris teológia
Szekularizáció
Állam és egyház szétválasztása
Marxista valláselmélet
Sablon:Országlisták
sz
Országlisták
Fontossága országonként
Vallástalanok országonként
Isten-hit országonként
Vallási dominancia
Kategória
Portál
Nemzetközi katalógusok
VIAF
446154387474230970008
LCCN
sh85025219
GND
4010074-1
SUDOC:
027229955
NKCS
ph115073
BNF
cb133183300
BNE
XX525466
KKT
00565950
Vallásportál
Kereszténységportál
A lap eredeti címe: „
Kategória
Kereszténység
Rejtett kategóriák:
Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 májusából
Webarchive sablon Wayback Machine linkkel
Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
Kereszténység
Új téma nyitása