Linux – Wikipédia

Linux – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2026. február 14.
1 változtatás
vár ellenőrzésre.
Pontosság
ellenőrzött
Linux
Fejlesztő
Linus Torvalds
GNU projekt
, Linux közösség
Forráskód
Szabad szoftver
OS-család
Unix-szerű
Programozási nyelv
C++
Assembly
Rust
Bash
Python
Perl
Legelső kiadás
1991
Hardver
x86
MIPS
SPARC
DEC Alpha
ARC
Itanium
PowerPC
ARM
m68k
PA-RISC
OpenRISC
s390
SuperH
M32R
RISC-V
Csomagkezelő
Disztribúciótól függ (pl.: Pacman, Debian, Deb; Fedora, rpm)
Kernel
monolitikus
hibrid
real time - hibrid
Felhasználói felület
X Window System
GNOME
KDE
LXQt
MATE
Xfce
Cinnamon
Enlightenment
LXDE
Openbox
Unity
...
Státusz
aktuális
Linux
egy
GPL
-licencű
operációs rendszer
mag, a legkülönfélébb, széles körűen használt számítástechnikai eszközökön, mint például a legtöbb mobiltelefonon, szerveren, stb. futó operációs rendszer alapja, és ez alapján gyakorta használt a
Linux operációs rendszer
kifejezés, melyet szintén neveznek egyszerűen csak Linuxnak. Cikkünk ilyen értelemben használja az elnevezést; a rendszermagról a
Linux (rendszermag)
cikk szól. A
szabad
és a
nyílt forráskódú szoftverek
egyik legismertebb példája.
A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a
Linux-rendszermagot
jelenti, amelyet
Linus Torvalds
kezdett el fejleszteni
1991
-ben.
A köznyelvben mégis gyakran a teljes
Unix-szerű
operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az
1983
-ban,
Richard Matthew Stallman
vezetésével indult
GNU
projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben
GNU/Linux
A „Linux” kifejezést használják
Linux-disztribúciókra
(terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.
A Linux a
szerverek
és
személyi számítógépek
mellett – elsősorban
nyíltságának
köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például
routerek
), hordozható eszközökben (például
mobiltelefonok
, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák
10
), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videójáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például
webszerverek
szuperszámítógépek
esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (
asztali
és
hordozható gépek
) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.
11
12
13
14
15
Története
szerkesztés
Előzmények
szerkesztés
A GNU projekt
szerkesztés
Bővebben:
GNU
szabad szoftver
és
A szabad szoftver története
Világszerte sok programozót inspirált az 1983-ban indított
GNU
Projekt, amelyet
Richard M. Stallman
(RMS) indított útjára. A
szabad szoftveres
megmozdulás célja az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsen és terjesszen. Elkezdődött a GNU operációs rendszer, a
GNU Hurd
fejlesztése is,
16
17
de annak fejlesztése több éves szünetekkel akadozott, de 2015-ben és 2016-ban négy kiadást ért meg.
18
19
Azóta nem készült új kiadás: a disztribúciók egyes napi vagy éjjeli fordításokat vesznek igénybe.
20
21
22
23
24
25
Az 1980-as évek PC-s operációs rendszerei
szerkesztés
80-as évek
elejétől az egyik meghatározó
PC
-s
operációs rendszer
DOS
(Disk Operating System) volt.
26
Az
IBM
a zárt
forráskódú
MS-DOS
operációs rendszerrel szállította személyi számítógépeit, melyek később elárasztották a világot. Az akkori
Apple Macintosh
gépek (a szintén zárt
forrású
MacOS
operációs rendszerrel) jobbak voltak az
IBM PC
-knél, de magasabb áruk és a
perifériák
alacsony választéka meggátolta őket a szélesebb körű elterjedésben.
A UNIX operációs rendszer
szerkesztés
Unix
történeti fa
Bővebben:
Unix
Egy másik, a
80-as években
használt operációs rendszer a
Unix
volt. Jó tulajdonságai ellenére főként az intézmények, kutatási központok, iskolák operációs rendszere volt, részben az ára miatt, részben mert eredetileg sem otthoni felhasználásra, hanem
nagyszámítógépekre
tervezték. A UNIX operációs rendszer
forráskódja
zárt volt, ahhoz néhány kivételezett intézményen kívül mások nem férhettek hozzá.
27
A MINIX operációs rendszer
szerkesztés
Bővebben:
MINIX
A szakemberek természetesen megkísérelték a UNIX előnyeit átültetni az olcsóbb PC-re. Az egyik ilyen próbálkozás
1987
-ben a
MINIX
volt, megalkotója
Andrew S. Tanenbaum
Hollandiában
élő, USA állampolgárságú professzor és kernelszakértő. A MINIX fejlesztése a nulláról kezdődött, azaz készítője nem egy meglevő operációs rendszert használt fel alapjául. Tanenbaum a rendszert oktatási céllal írta, azt szerette volna, ha tanítványai ezen a MINIX-en tanulják meg az operációs rendszerek működésének, felépítésének alapjait. A MINIX rendszert az
Intel
8086
mikroprocesszoraira
fejlesztette, amelyek abban az időben elárasztották a világ számítástechnikai piacát.
A MINIX nem volt kimagaslóan jó operációs rendszer, de elvitathatatlan előnye, hogy nyílt volt a
forráskódja
. Bárki, aki megvásárolta Tanenbaum
Operációs rendszerek
című könyvét, hozzájuthatott a mintegy 12
000 sor MINIX kódhoz (a könyv második kiadásakor már több mint 27
000 sor), amely egy működő operációs rendszer forráskódja volt.
Ez volt az első alkalom, hogy a nagyközönség elolvashatta egy operációs rendszer
forrását
, hiszen a többi rendszer forráskódját a gyártók szigorúan védelmezték a nyilvánosságtól. Tanenbaum munkájának köszönhetően programozók és egyetemisták tömegei tanulmányozhatták a MINIX operációs rendszerek működését. Ennek hatására ugrásszerűen megnőtt a téma népszerűsége, egyre-másra alakultak olyan levelezési listák, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének kérdéseiről beszélgethettek. Az egyik olvasó Linus Torvalds, svéd nemzetiségű finn egyetemista volt.
28
29
A Linux születése
szerkesztés
Linus Torvalds
, a
Linux kernel
megalkotója
1991
-ben Linus a
Helsinki Egyetem
számítástechnikai tudományok karának másodéves hallgatója volt. Linus autodidakta
hacker
volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni, mivel a
GNU Hurd
-re várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a
Intel 80386
-os processzor
védett módú
(protected mode),
feladat-váltó
(task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett, a pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy
e-mail
tanúsága szerint 1991. július 3-án már a
POSIX
szabvány után érdeklődött az
interneten
, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése a Tanenbaum-féle Minix alatt történt, eleinte
assembly
nyelven.
1991
augusztus 25-én
Linus egy mostanra már legendássá vált levelet küldött a MINIX hírcsoportba. A levél magyar nyelvű fordítása:
„Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes)
operációs rendszert
csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a
gnu
) a
386-os
486-os
AT
-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a
fájlrendszer
fizikai kiosztása).
bash
(1.08) és a
gcc
(1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket
:-)
- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)
Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú
fs
-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van
:-(.”
Így kezdődött a Linux története. Linus levele számos programozót inspirált.
Andrew S. Tanenbaum
– a MINIX operációs rendszer atyja – Hollandiában élő egyetemi tanár, operációsrendszer-kutató, egyik későbbi levelében azt írta, hogy a Linux elavult, mert monolitikus, ezért a professzor nem jósolt neki nagy jövőt. A levélből óriási vita lett.
30
Ennek ellenére a Linux az elmúlt 21 évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és még mindig monolitikus, pontosabban hibrid (távol áll a mikrokerneltől, de betölthető-eltávolítható modulokra osztható a funkciók többsége).
„GNU/Linux”
szerkesztés
A „Linux” valójában csupán a
kernel
(rendszermag) neve. A Linux kernelen alapuló rendszerek szinte minden esetben a
GNU
projekt által fejlesztett alapprogramokat használják (mint például az operációs rendszer alapkönyvtára, a „libc”,
31
vagy az alapvető Unix/Linux programok, mint például a „echo” vagy az „ls”).
A Linux operációs rendszer tehát leggyakrabban a
Linux kernelből valamint a GNU rendszerkönyvtárakból és rendszerprogramokból
áll.
Stallman
szerint ezért az operációs rendszer helyes elnevezése „GNU/Linux operációs rendszer”. Bár ennek jogosságával kevesen vitáznak, a köznyelvben elterjedt a
Linux
elnevezés.
Az
FSF alapítvány
azokat a
Linux-disztribúciókat
, amelyek GNU programokat használnak GNU variánsoknak nevezi, és azt kéri, hogy ezekre az operációs rendszerekre
GNU/Linux
- vagy
Linux alapú GNU rendszer
névvel utaljanak.
32
Ennek ellenére nem csak a nagyközönség nevezi egyszerűen
Linux
nak a rendszert, hanem a nagy és jelentős Linux disztribútorok is (pl.:
SuSE Linux
). Van azonban néhány disztribúció akik a
GNU/Linux
elnevezést használják, ezek közül talán a legjelentősebb a
Debian
. A lelkes szakértői berkeken kívül azonban szinte senki nem használja a GNU/Linux kifejezést. Ráadásul arról is megoszlik a vélemény, hogy egyáltalán helyes-e ez az elnevezés. Linus Torvalds például elhatárolódik a
GNU/Linux
kifejezéstől, mivel a Linux nem egy GNU projekt.
33
Jogi kérdések
szerkesztés
Informatika
szerkesztés
Maga a Linux kernel és a legtöbb GNU szoftver a
GNU General Public License
(GPL) licenc alatt jelenik meg. A GPL kötelezi azt, aki bármilyen Linux disztribúciót árusít, hogy a Linux kernel forráskódját (vagy a rajta végzett bármilyen módosítást) elérhetővé tegye, hogy így bárki megtekinthesse, tovább módosíthassa, és ugyanolyan feltételekkel továbbadhassa.
34
1997
-ben Linus Torvalds kijelentette:
"A Linux GPL licenc alá helyezése volt a legjobb dolog, amit valaha tettem."
35
A Linux más fő összetevői más licenceket is használnak. Sok könyvtár a
GNU Lesser General Public License
(LGPL) licencet használja (ami a GPL licencnek egy engedékenyebb változata), az
X Window System
rendszer pedig az
MIT
licencet használja.
Torvalds nyilvánosan kijelentette, hogy a Linux kernelt nem fogja a GPL 2 licencről a 2007 közepén megjelent GPL 3-ra változtatni, az új licenc egyes részleteit kifogásolva, melyek lehetetlenné tennék a kernel felhasználását
Digital Rights Management
-et („digitális jogkezelést”, tkp.
másolásvédelmet
) használó környezetben.
36
37
Ezen kívül megjegyzi, hogy van egy nagyon praktikus, gyakorlati oka is: mivel több ezer ember is hozzájárult a Linux kernel fejlesztéséhez – és tulajdonképpen ezért ők is licenc tulajdonosai -, ezért nem lehet csak úgy átállni egyik licencről a másikra azok megkérdezése nélkül.
38
Egy 2001-es Red Hat Linux 7.1-ről készült tanulmány szerint a disztribúció 30 millió sornyi kódot tartalmazott. A COCOMO segítségével kiszámították, hogy ennek létrehozása egy embernek körülbelül 8000 évbe telne, és ha ezt hagyományos módszerrel egy kereskedelmi cég fejlesztené, az körülbelül 1,34 milliárd amerikai dollárba (2009-es árfolyamon) kerülne az
Egyesült Államokban
39
A Red Hat Linux 7.1 kódjának legnagyobb része (71%)
C programozási nyelven
íródott, de emellett sok más nyelvet is használtak, például a
C++
(15%),
Perl
Python
Fortran
és számos
shell script
nyelvet. A Red Hat Linux 7.1-ben található szoftverek alig több, mint a fele van GPL licenc alá helyezve. Egész pontosan a
copyleftet
használó szoftverek (tehát a GPL és LGPL) aránya 63%. A Linux kernel maga 2,4 millió sornyi kódot jelent, ami az egésznek a 8%-át teszi ki.
39
Egy későbbi tanulmány ugyanezzel a módszerrel vizsgálta a Debian GNU/Linux 4.0-t. Ez a disztribúció közel 283 millió sornyi kódot tartalmazott, melynek kifejlesztése hagyományos módszerekkel 7,37 milliárd amerikai dollárba (2009-es árfolyamon) került volna.
40
2003
márciusában az
SCO csoport
, a UNIX legfőbb jogtulajdonosa nagy összegű jogi támadásba kezdett a Linuxot támogató
IBM
ellen, arra hivatkozva, hogy a Linux kernel egyes verzióinak forráskódjában UNIX-ból származó kódok és megoldások találhatók. Ezen kívül több mint 1500 Linuxot használó vállalatot figyelmeztetett a jogdíjak elmaradására. Nem sokkal később a
Novell
beperelte az SCO-t, azt állítva, hogy a UNIX és UnixWare jogok az ő tulajdonukban vannak, ebben a perben
2007
augusztus 10-én
Dale Kimball szövetségi bíró hozott ítéletet, mely kimondja, hogy a jogtulajdonos egyértelműen a Novell.
41
Ezzel az ítélettel az SCO IBM elleni pere a jogalapját vesztette. Az SCO közleményt adott ki, melyben sajnálatosnak tartották, hogy a bíróság a lényeges pontokban a Novellnek adott igazat, de hangsúlyozták, hogy az
1995
után az SCO-nál kifejlesztett technológiák a cég tulajdonában maradnak az elsőfokú ítélet szerint is, és természetesen fellebbeznek.
42
43
44
A per egyik eredménye az Open Source Risk Management (OSRM) megalakulása, amely a nyílt forráskódú fejlesztők és végfelhasználók szervezett jogi védelmének ellátására jött létre.
45
46
Az SCO azóta gyakorlatilag csak papíron létező vállalat, és sokak szerint a Microsoftnak a Linux terjedésében vívott harcában képezett „élő pajzsot”.
47
A Linux védjegy
szerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államokban a
Linux
lajstromozott
védjegy
, Linus Torvalds javára áll oltalom alatt.
48
1994. augusztus 15-én egy bizonyos William R. Della Croce Jr. jelentette be a Linux megjelölést a saját neve alatt védjegyként való lajstromozásra az
USPTO
-nál. Ezután "jogdíj" (
licenciadíj
) fizetését követelte a Linux disztribúciók fejlesztőitől. Torvalds és néhány szervezet fizetés helyett fellépett Della Croce védjegye ellen, azt állítva, hogy
rosszhiszemű védjegybejelentés
történt. 1997-ben zárult le az ügy.
Ezután Torvalds a Linux védjegyet saját nevére lajstromoztatta. Kijelentette, hogy csak azért, nehogy valaki engedély nélkül használhassa. Azóta a
Linux
védjegy használatával kapcsolatos ügyeket a
Linux Mark Institute
intézi. 2005-ben az Egyesült Államok védjegyekkel foglalkozó szervezete felszólította az LMI-t, hogy tegyen aktív lépéseket a védjegy megőrzéséért. Ennek eredményeképpen az LMI levélben szólította fel a különböző Linux-disztribúciókat forgalmazó cégeket, hogy fizessenek díjat a Linux névjegy használatáért. Természetesen számos Linux-disztribútor felháborodott.
49
50
51
A Linux kernel
szerkesztés
Bővebben:
Linux (rendszermag)
Linux kernel
a Linux operációs rendszer
magja
Unix-szerű
, monolitikus kernel, melyet
Linus Torvalds
informatikus alkotott meg 1991-ben, azóta egy csoport fejleszti a világ minden tájáról. Eredetileg az
Intel 386-os processzorára
fejlesztette, hogy tanulmányozhassa az akkoriban újdonságnak számító 386 védett üzemmódját, de később számos más
architektúrára
is kiterjesztették. Jelenleg a következő géptípusokon érhető el:
Alpha AXP
Sun
SPARC
Motorola 68000
PowerPC
ARM architektúra
Hitachi
SuperH
IBM
S/390
System z9
MIPS
HP
PA-RISC
Intel
IA-64
Intel x86
AMD
x86-64
AXIS
CRIS
Renesas
M32R
Atmel AVR32
Renesas
H8/300
NEC
V850
Tensilica Xtensa
Analog Devices
Blackfin
A legtöbb támogatott architektúra 32 és 64 bites változata is natívan támogatott, amennyiben az létezik.
Alapvetően
C nyelven
íródott. Forráskódja
szabad szoftver
, jelenleg
GNU GPL v2
licenc alatt adják ki.
Fejlesztés
szerkesztés
Unix-szerű
operációs rendszerek története, melyből jól látható a Linux eredete
A legfontosabb különbség a Linux és más népszerű operációs rendszerek között az, hogy a Linux kernel és a komponensek ingyenesek és nyílt forrásúak. A Linux nem az egyetlen ilyen operációs rendszer, de a legismertebb és legszélesebb körben használt.
52
Számos szabad- és nyílt forrású szoftver licencelése a
copyleft
licencen alapul, melynek lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. A legismertebb szabad szoftver licenc a
GNU GPL
, amely egy copyleft licenc. A Linux kernel és a legtöbb GNU projektből származó szoftver ezt a licencet használja.
Alkalmazási szoftver (
bash
LibreOffice
Blender
Tremulous
User Mode
Átfogó programkönyvtárak (
GTK+
Qt
SDL
EFL
Anwenderprogramme
Szimpla programkönyvtárok
Szimpla programkönyvtárak
sin, opendbm
Alkalmazási szoftver
C standard library
glibc
uClibc
open, exec, sbrk, socket, fopen, calloc
System calls
TRAP, CALL, BRK, INT,
IOCTL
(depends on the hardware)
Kernel Mode
Linux rendszermag
& (Hardver-illesztőprogramok, process-scheduler, hálózati stack, fájlrendszer)
Hardver (
CPU
(s),
memória
, más mikroprocesszorok, eszközök)
Linux disztribúciók
szerkesztés
Bővebben:
Linux-disztribúció
Lásd még:
Linux-disztribúciók összehasonlítása
Egy disztribúció adott készítőtől vagy gyártótól származó összeállítás, amely egy GNU/Linux alaprendszert, és ahhoz tartozó, bizonyos szempontok szerint válogatott és testre szabott programokat (és gyakran egyéni kernelt) tartalmaz. Ilyen szempont lehet például a célközönség, a felhasználás célja, a célgép hardverkonfigurációja, kezelhetőség, biztonság stb.
A disztribúciók sokfélesége kompatibilitási problémákhoz vezet, azaz nem biztos, hogy ha egy program működik az egyiken, akkor működni fog a másikon is. Ennek az az oka, hogy a különböző disztribúciók részben különböző bináris formátumokat, indexelést, ... használnak. Különböző standardokkal (Linux Standard Base és Filesystem Hierarchy Standard) igyekeznek segíteni ezen.
Főbb nemzetközi fejlesztésű disztribúciók
szerkesztés
Arch Linux
Debian
Elementary OS
Fedora
Red Hat Linux
CentOS
Gentoo
Kali Linux
KDE neon
Linux Mint
Mageia
Manjaro
Slackware
SuSE
Ubuntu
Zorin
Magyar fejlesztésű disztribúciók
szerkesztés
Korszerű munkaasztal a magyar rendszerben
Aktív
blackPanther OS
(2002-)
Inaktív
Andromeda Linux
BeLin
(Beszélő Linux)
53
Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag
(a
Harmadik Orbán-kormány
. és az
FSF.hu
közös, de botrányos szoftvere)
54
Frugalware
Kiwi
Little Susie feat. KDE3
RedPepper-Linux
SuliX
Ubk-Linux (az UHU-Linux közösségi folytatása)
UHU-Linux
Programozás Linux alatt
szerkesztés
A legtöbb Linux disztribúció számos programnyelvet támogat. A Linux alá írt alkalmazásokhoz és magához az operációs rendszerhez való eszközök mind megtalálhatóak a GNU toolchain (eszköztár vagy eszközcsomag) összeállításban. A GNU toolchain programozáshoz összeállított alkalmazások csomagja. Ez tartalmazza a GNU Compiler Collection (GCC) (fordító) és GNU build system (rendszerépítő) alkalmazásokat. A GCC-vel többek közt
Ada
C++
Java
és
Fortran
nyelvű programokat lehet fordítani. A Linux kernel úgy van megírva, hogy GCC-vel lefordítható legyen. Elérhetőek kereskedelmi fordítók is Linux alá, ilyen többek között az Intel C++ Compiler, Sun Studio, és az IBM XL C/C++ Compilera. A
BASIC
nyelvet a Gambas, FreeBASIC és XBasic alkalmazásokkal le lehet fordítani.
A legtöbb disztribúció emellett
PHP
Perl
Ruby
Python
és egyéb
dinamikus nyelveket
is támogatnak. Habár ez nem általános, de a Linux támogatja a
C#
-ot is a Mono projekt (melyet a Novell és a Scheme támogat), valamint a Microsoft által készített
.NET Core
segítségével.
55
Számos
Java virtuális gép
(Java Virtual Machine) és fejlesztői eszköz fut Linuxon, beleértve az eredeti Sun Microsystems JVM (HotSpot) alkalmazást, az IBM J2SE RE-t és egyéb nyílt forrású alkalmazásokat, mint például a Kaffe.
Két fő keretrendszer létezik a grafikus alkalmazások fejlesztéséhez: a GNOME és KDE. Ezek a projektek GTK+ és Qt widget toolkit-on alapulnak, amelyek szintén függetlenül használhatók nagyobb keretrendszerekhez. Mindkettő támogat számos programozási nyelvet és számos IDE elérhető ezekhez pl. Anjuta,
Code::Blocks
Eclipse
KDevelop
Lazarus
, MonoDevelop,
NetBeans
, QtCreator, és Omnis Studio míg a régóta létező szerkesztők, mint pl. a
Vim
és az
Emacs
szintén népszerűek [43].
Használata
szerkesztés
Vannak általános célokat kielégítő Linux disztribúciók, de vannak, amelyek bizonyos speciális területekre összpontosítanak, például: különböző számítógépes architektúrák támogatása, stabilitás, biztonság, lokalizáció egy adott régióhoz és nyelvhez, különböző felhasználói csoportok segítése, valós idejű alkalmazások támogatása, vagy egy bizonyos asztali környezet iránti elkötelezettség. Továbbá vannak disztribúciók, melyek elkötelezték magukat arra, hogy kizárólag
szabad szoftvereket
használnak. Jelenleg több mint háromszáz disztribúció fejlesztése folyik aktívan, ezek közül körülbelül egy tucat disztribúció lett híres, mint általános-célokra kifejlesztett rendszer.
56
A Linux egy széles körben portolt kernel. A Linux kernel a legkülönfélébb számítógépes architektúrán működik: a kézi ARM-alapú iPAQ-tól a nagyszámítógépes IBM z9 rendszeren át, a mobiltelefonoktól a szuperszámítógépekig.
57
Léteznek speciális disztribúciók, melyek kisebb gépigényeknek is megfelelnek. Az ELKS kernel (származtatott Linux kernel) képes
Intel 8086
vagy
Intel 80286
16 bites
mikroprocesszorokon futni, az
µClinux
kernel pedig képes
MMU
nélkül futni. A kernel olyan architektúrákon is képes futni, amelyekre sosem terveztek más rendszert, például a
Macintosh
gépek (
PowerPC
és
Intel
processzorokon egyaránt),
PDA
-k,
videójáték-konzolok
hordozható zenelejátszók
és
mobiltelefonok
Asztali felhasználás
szerkesztés
Ubuntu
24.10
GNOME
47 asztali környezettel
KDE
6.0 grafikus felület
A GNOME-hoz és KDE-hez képest kisebb
hardverigényű
Xfce
4.20 asztali környezet
Bővebben:
Asztali Linux
GNOME
és
KDE
Bár áttörés nem történt, a Linux asztali operációs rendszerként való használata az elmúlt években folyamatosan nőtt. A két legelterjedtebb grafikus felület a GNOME és a KDE. Ez a két projekt a
GTK+
és
Qt
eszközkészlettel íródott. Ezt a két felületet szokták a legérettebb, legfejlettebb grafikus felületnek nevezni. Mindkét felület széles nyelvi támogatással rendelkezik.
58
59
A Linux-alapú operációs rendszerek asztali teljesítménye vitatott kérdés. Con Kolivas 2007-ben például azzal vádolta a Linux közösséget, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a Linux-alapú szerverek teljesítményére az asztali Linuxok kárára. Éppen ezért el is hagyta a Linux kernel fejlesztői csapatot, és egy interjúban fejtette ki véleményét.
60
Azóta azonban számos jelentős fejlesztés történt az asztali Linuxok szegmensében. Sok fejlesztő dolgozik például a boot idő csökkentésén más-más módszerrel és technológiával, továbbá a modern videokártyák támogatottsága is megfelelő mára
61
Sok alkalmazás, ami
Microsoft Windows
és
macOS
alatt elérhető, rendelkezik Linux verzióval is. Leggyakrabban az alkalmazásoknak van egy
szabad szoftveres
megfelelőjük, mely funkcionalitásban és tudásban hasonló, de előfordul, hogy az adott programnak van linuxos verziója (pl.
Discord
). Sokat segít a Linux térnyerésében a böngészőben futó webes alkalmazások elterjedése, mely operációs rendszertől független elérést biztosít bizonyos szoftverekhez (pl. Microsoft Office csomag). Emellett ráadásul a
Wine
nevű Windows kompatibilitási réteg segítségével Windowsos alkalmazásokat futtathat a felhasználó.
Valve
, a digitális játékplatformjáról, a
Steamről
ismert vállalat, 2018-ban bemutatta a
Proton
nevű eszközt, amely a Wine-ra épül. A Proton célja, hogy a Windowsra fejlesztett játékok zökkenőmentesen fussanak Linux rendszereken, ezáltal bővítve a Linuxot használó játékosok lehetőségeit. A Valve aktív hozzájárulása a Proton és a Wine fejlesztéséhez jelentősen javította a kompatibilitást és a teljesítményt, így ma már számos Windows-játék futtatható Linuxon kiváló minőségben. Bár még mindig vannak kihívások bizonyos alkalmazások futtatásában, a Wine jelenlegi állapota már messze meghaladja a korábbi elvárásokat, és sok felhasználó számára nyújt kielégítő megoldást a Windows-alkalmazások Linuxon történő futtatására.
CrossOver
a nyílt forrású Wine-on alapuló kereskedelmi szoftver, amellyel szintén windowsos alkalmazásokat futtathat a felhasználó. Segítségével a
Microsoft Office 2016
Intuit
Quicken
és
QuickBooks
Adobe Photoshop
(CS6-ig), és számos népszerű játék, mint például a
World of Warcraft
és a
Team Fortress 2
futtatható. A különbség a Wine és a CrossOver között, hogy az utóbbi kifejezetten bizonyos programok támogatására specializálódik.
Habár sok Microsoft Windowsra és macOS-re írott program nincs még Linuxra portolva (azaz átírva), így például az asztali kiadványszerkesztés
62
és a professzionális hangszerkesztés
63
64
65
területén lemaradása van a Linuxnak, ám a hétköznapi felhasználó igényeit kielégítő programokban nincs hiány.
66
Számos Windowson elérhető szabad szoftver elérhető Linuxra is (sőt sok esetben általában Linuxra írják meg először), így például a népszerű
Pidgin
Mozilla Firefox
Libre Office
és
GIMP
elérhetőek Linux rendszerre is.
67
Ezek közül sok alapértelmezetten benne van sok disztribúcióban. Egyre több jogvédett, kereskedelmi szoftver is elérhető.
68
Animációk és vizuális effektek tekintetében az olyan magas szintű szoftverek, mint az
AutoDesk Maya
, Softimage XSI és
Apple Shake
egyaránt elérhetők Windowsra, Macre és Linuxra.
Több képernyőfelolvasó is elérhető, például az Orca és a Blinux.
69
(Kifejezetten vakok számára fejlesztett magyar Linux is létezik BeLin néven).
70
71
A Windows kompatibilitási szoftverek mellett a legtöbb disztribúció támogatja a
dual-boot
és az
x86 virtualizációs
megoldásokat, így egy gépen futhat Linux és Windows.
A szabad szoftveres közösség együttműködésének köszönhetően egyes disztribúciók olyan nyelven is megjelennek, amilyenen a kereskedelmi szoftverek nem, mivel nem éri meg nekik lefordítani. Például a
Knoppix
disztribúció már jóval azelőtt elérhető volt szingaléz nyelven, mielőtt a Windows XP-t lefordították volna. Ebben az esetben a
Lanka Linux Felhasználók
fontos szerepet játszottak abban, hogy egyetemi professzorok, nyelvészek és helyi fejlesztők segítségével a rendszer anyanyelvükön megjelenjen.
A legtöbb Linux-disztribúció tartalmaz egy olyan programot (csomagkezelőt), amellyel több ezer olyan szabad szoftver között válogathat a felhasználó, melyet már leellenőriztek, teszteltek, és az adott disztribúcióhoz optimalizáltak. Ezek a programok két kattintással letölthetők és telepíthetők.
Digitális aláírás
garantálja azt, hogy a programhoz senki sem adott hozzá vírust vagy kémprogramot. Több csomagkezelő szolgáltatás is létezik, például az
apt
, dnf, yum, zypper vagy a
pacman
. Azonban a csomagkezelőkben nem megtalálható alkalmazások telepítése sokszor elég nehézkes, és nem ritkán előfordul, hogy forráskódból kell telepíteni a felhasználónak.
Flatpak
és Snap konténeres csomagkezelők olyan modern megoldások, amelyek célja az alkalmazások egyszerű és univerzális terjesztése Linux-alapú rendszereken. Ezek a technológiák izolált környezetben futtatják az alkalmazásokat, biztosítva a rendszer stabilitását és a biztonságot, mivel az alkalmazások csak korlátozottan férhetnek hozzá a gazdarendszer erőforrásaihoz.
72
A Flatpak elsősorban közösségi fejlesztésű, míg a Snap az
Canonical
által fejlesztett megoldás, amely első sorban az Ubuntu alapú disztribúciókban megtalálható. Mindkét rendszer célja, hogy kiküszöbölje a hagyományos csomagkezelési problémákat, például a függőségek konfliktusait, valamint hogy egységes élményt nyújtson a fejlesztőknek és a felhasználóknak egyaránt.
Az elterjedését nehezíti, hogy a Linux és Linux-alapú programok kezelése sok esetben eltér a kereskedelmi rendszerek kezelésétől. Néhány program Linux alatt nem, vagy nehézkesen elérhető. A tendenciák azonban biztatóak.
Szerverek és szuperszámítógépek
szerkesztés
Linux szerverek
Történelmileg a Linux-disztribúciókat szerver operációs rendszereknek használták. A Netcraft 2006. szeptemberi felmérése szerint a tíz legmegbízhatóbb internetszolgáltató cég közül nyolc valamilyen Linux-disztribúciót használt web szervernek.
73
(2009 áprilisában tízből már csak négy, a többi három FreeBSD, egy ismeretlen és két Windows Server 2003.
74
) A szerverek területén elért sikeressége köszönhető legendás stabilitásának, hosszú menetidejének, és annak, hogy szerver rendszerekhez legtöbbször nem kell grafikus felület. Vállalati és nem-vállalati Linux-disztribúciókat egyaránt használnak szerverekhez. A Linux disztribúciók alkotják a LAMP szerver-szoftver kombináció (Linux,
Apache
MySQL
Perl
PHP
Python
) sarokkövét, mely a fejlesztők közt nagy népszerűségnek örvend, és amely az eddig legelterjedtebb platform web-kiszolgáláshoz. (A világ vezető közösségi oldala, a Facebook például LAMP-et használ.
75
A Linux szerverként való sikere nagyban köszönhető az Apache (nyílt forrású) webkiszolgálónak (a LAMP tagja), mely a világ vezető webkiszolgáló szoftvere.
76
77
A Linux-disztribúciók a szerverek piaca mellett még a szuperszámítógépek esetén számítanak a meghatározó, domináns rendszernek. 2009 júniusában a világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 88,60%-a (443 számítógép) Linux operációs rendszert futtatott, 2020-ban pedig mind.
78
79
Az IBM a Linuxot választotta a 2011-ben működésbe lépő Sequoiai nevezetű szuperszámítógépének, amely a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe lesz.
80
Beágyazott eszközök
szerkesztés
Sharp Zaurus SL-5500
OpenZaurust
és
OPIE
felületet használva
Alacsony árának és módosíthatóságának köszönhetően beágyazott Linuxot gyakran használnak különféle eszközökön. A Linux komoly vetélytársa lett a Symbian OS-nek. 2006-ban a világszerte eladott okostelefonok 16,7%-a Linuxot futtatott.
81
Alternatívát jelent most már a jogvédett, kereskedelmi Windows CE és Palm OS operációs rendszerekre a mobiltelefonok piacán. 2007-től kezdve kifejezetten népszerű lett a mobiltelefonok és a PDA-k piacán is. Ilyen például a
Nokia N810
Nokia N900
82
83
az
Openmoko
Neo1973
, a Motorola RAZR2 v8, a
Motorola ROKR E8
, a Motorola MING sorozat, a Motorola ZINE, a
Google Android
, és a
Palm Pre
2009-ben számos olyan eszköz látott napvilágot, mely Linux alapú operációs rendszert használ. A Nokia 2009 augusztusában bemutatta az első Linux alapú okostelefonját,
84
85
az Intel Moblin néven netbookokhoz való operációs rendszer fejlesztésébe kezdett,
86
87
2010. január 5-én pedig a Lenovo bemutatta első smartbookját, amelyen az általuk készített Skylight Linux disztribúció fut.
88
A Google operációs rendszere, a Google OS szintén Linuxra alapul.
89
Ennek ellenére pl. 2009 második negyedévében a Linux részesedése az
okostelefonok
operációs rendszerei terén kevesebb mint 3,3% volt (ld.:
Okostelefon, operációs rendszerek
Canalys grafikon
).
A népszerű TiVo digitális videó-felvevő egy a célnak megfelelően módosított Linux-alapú rendszert használ.
90
Számos network tűzfal, router (többek között a Linksys routerek is) Linuxot használnak a fejlett tűzfal és router adottságainak köszönhetően. A
Korg OASYS
és a
Yamaha Motif XS
music workstation Linuxot használ.
91
Továbbá Linuxot használ a vezető színpadi világítástechnikai vezérlő rendszer, a FlyingPig/HighEnd WholeHogIII Console.
92
Piaci részesedés
szerkesztés
Számos tanulmány készült, amik a szabad szoftverek elterjedtségét kutatták, köztük számos olyan van, mely kifejezetten a Linuxszal foglalkozik.
93
Egy
IDC
által készített tanulmány szerint 2013-ra várhatóan a szerverek és asztali gépek bevétele több mint 35,5 milliárd dollár.
94
Az IDC 2007 első negyedévi jelentése szerint a Linux a szerverpiac 12%-át birtokolja.
95
Ez a becslés a cégek által eladott Linux-szervereket számolta össze, tehát a személyi web szerverek és blog oldalak nincsenek benne. 2008 szeptemberében Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a
Windows Server
40%-ával.
96
A becslések a Linux alapú rendszerek asztali elterjedtségéről a kevesebb mint 3%-tól a 4%-ig terjednek. A Microsoft által kiadott operációs rendszerek a piac több, mint 90%-át birtokolják.
97
98
99
100
101
102
103
2024 novemberében a Statcounter szerint a Linux átlépte a 4%-os felhasználói küszöböt.
104
A Linux alapú rendszerek elterjedését két dolog is nagyban hátráltatja: az egyik az átállással járó veszteségek, a másik a Microsoft Windowsra tervezett programok hiánya Linuxon. A támogatók és elemzők szerint relatív sikerét a biztonságának, megbízhatóságának,
105
alacsony árának és bizonyos cégektől való függetlenségének köszönheti.
106
A 2023-ban elkezdődött adpotálási tendencia egyik jelentős szereplője a Valve nevű cég, amely a Proton nevű kompatibilitási csomaggal játékok ezreit tette Linuxon futtathatóvá
Steam
alól egyszerűen.
107
A netbook szegmensben eleinte a Linux volt a domináns, azonban helyét hamar átvette a Windows. Egyesek szerint a Microsoft azért hosszabbította meg a Windows XP támogatását, mert a Vista a magas gépigénye miatt nem futott a netbookokon, így a Microsoft termék nélkül maradt volna ezen a szegmensen, ami viszont a Linuxnak kedvezett volna.
108
Az
XO laptop
projekt („Minden gyereknek egy laptopot”) potenciálisan egy új Linux közösséget teremt, melynek célja, hogy több millió gyerek, család és közösség számára teremtsen lehetőséget, hogy országuk fejlődhessen.
109
Hat ország rendelt 2007-ben egymillió vagy még több darabot, hogy ingyen elossza az iskolásgyerekek között. A projekt fő támogatói a
Google
, a
Red Hat
és az
eBay
110
Habár az XO-nak lesz windowsos verziója is, elsősorban
Red Hat Enterprise Linuxot
telepítenek rá.
A filmiparban számos éve már sokan Linuxot használnak. Az első jelentős film, amely Linux segítségével készült az 1997-es
Titanic
volt. Azóta számos jelentős stúdió, köztük a
Dreamworks Animation
Disney
Pixar
Sony
és az
Industrial Light & Magic
111
állt át a Linux használatára.
112
113
2009 márciusában a jelentős animációs és vizuális effekteket készítő stúdiók 95%-a használt Linuxot szervernek és asztali gépnek. Robin Rowe a LinuxMovies alapítója szerint "Hollywood azért szereti a Linuxot, mert a megfelelő kezekben jobb, gyorsabb és olcsóbb".
114
Linux használata a közigazgatásban
szerkesztés
A Linux néhány országban már a közigazgatásban is népszerű lett. A brazil kormány ismert a Linux iránti elkötelezettségéről.
115
116
117
Brazília az oktatásban,
118
119
és a hivatalokban is elkezdte a Linuxot használni,
120
a 2008-as brazíliai választásoknál pedig Linuxot futtató szavazógépeket használtak.
121
A Linux segítségével Brazíliában 2008 végéig 32 millió tanulót kiszolgáló 29 ezer laborban kerül a szoftvercsomag telepítésre, 2009 végig több mint 53 ezer gépterem fog kiszolgálni 52 millió tanulót.
122
123
Az orosz hadsereg saját fejlesztésű Linux-disztribúciót készített.
124
India
elrendelte, hogy a felsőoktatási intézmények Linuxot használjanak.
125
Franciaország
és
Németország
szintén elkezdték az átállást a nyílt forrású szoftverekre, köztük Linuxra is.
126
Ez csupán néhány példa az egyre bővülő listából. Az Európai Unió például kifejezetten támogatja a szabad szoftverek használatát, beleértve a Linux alapú operációs rendszereket is.
127
Használat, támogatás
szerkesztés
Telepítés
szerkesztés
Ubuntu Linux 9.04 telepítés közben.
A telepítés nehézsége eleinte komoly akadályokat állított a Linux széles körű elterjedése elé, mivel a számítógép hardverének részletes ismeretére és szöveges terminál használatára volt hozzá szükség. Ezt később disztribúciónként eltérően oldották meg. Mára számos disztribúció telepítése a konkurens
Windows
rendszerek telepítéshez hasonlóan nagyon egyszerű.
Természetesen van lehetőség konzolos telepítőprogramok használatára is. Ezek általában ugyanolyan informatívak, folyamatosan tájékoztatják a felhasználót az éppen zajló folyamatokról, a telepítés várható időtartamáról, vagy arról, hogy éppen milyen információk szükségesek számukra a telepítéshez. Ilyen például a
Debian
és a
Slackware
. Egyes disztribúciók egészen az alapoktól kezdve lehetővé teszik a Linux menedzselését. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó forrásból telepít mindent, így teljes mértékben az igényeihez igazított rendszert kap. Ilyen például többek között a Linux From Scratch,
128
vagy a Gentoo, ami a Portage csomagkezelőt használja és a USE flagekkel lehet a rendszert teljesen forrásból fordítani.
129
Természetesen ez nagyobb tudást igényel, mint a többi Linux alapú rendszer telepítése.
Az egyik különbség a
Windows
és Linux telepítők között az, hogy a Linuxnak nincs szüksége különféle licencek elfogadására és eredetiséget igazoló kódok beütésére, mivel az esetek túlnyomó többségében szabadon terjeszthető rendszerek.
A telepítő beállítja a számítógépünknek megfelelően a meghajtóprogramokat, a legtöbb
hardvert
felismeri és automatikusan használatba veszi. Általános esetben a telepítés befejezése után egy kész, használható rendszert kapunk, amely nem igényel további beállítást a felhasználótól.
A Linux egyik legnagyobb problémája, hogy a ma még viszonylag kis elterjedtsége miatt kevés hardvergyártónak éri meg teljeskörűen támogatni. Így elképzelhető, hogy új hardverekhez még nincs megfelelő támogatás, mert a gyártó csak később adja ki a szükséges meghajtóprogramot, vagy egyáltalán nem is adja ki. Ilyenkor a Linux fejlesztők írják meg azt. Az olyan számítógépek azonban, amelyekre gyárilag telepítik a Linuxot, a szükséges meghajtóprogramokat is beépítve tartalmazzák. Előtelepített Linuxszal szállít gépeket például a
Hewlett-Packard
és a
Dell
A Linux telepítése személyi számítógépen legkönnyebben egy önállóan elindulni képes telepítő CD-ről (vagy DVD ill. egyéb adathordozó, amelyről képes egy a számítógép elindulni) végezhető. Ezek a telepítő CD-k letölthetőek az internetről, esetleg megvásárolhatók csomagban, amelyekben mellékelik a használati utasítást és néhány extra szoftvert is (például a
Red Hat Linux
).
A Linux népszerűsítése érdekében vannak olyan
LiveCD
-k, amelyek a rendszer telepítése nélkül is lehetővé teszik annak kipróbálását. Újabb disztribúciók (például blackPanther OS,
Ubuntu
) kiadásai eleve LiveCD módban indulnak: a rendszer elindul, telepítés nélkül kipróbálható, majd tetszés szerint indítható a telepítés, és a telepítési folyamat közben is használható a CD-ről futó operációs rendszer.
A magyar fejlesztésű blackPanther OS korábbi kiadása az blackPanther USB-maker az újabb változatok pedig az ISODumper
(Windows alatt ImageWriter)
program segítségével egyetlen kattintással telepíthetőek egy
USB-kulcsra
. Ez által egy hordozható és teljes értékű rendszerhez jut a felhasználó.
Beállítások
szerkesztés
Sok disztribúció nem vette át a Microsoft azon törekvését, hogy minden beállítást grafikus felületen lehessen elvégezni. A rendszer mélyebb használata során ezért gyakran van szükség a karakteres konzol használatára is, bár az átlagos felhasználás szintjén ez kikerülhető. Egyes disztribúciók viszont (például a
Linspire
) a konzol teljes kiirtására törekednek.
A Linux beállításai disztribúciónként különbözhetnek. Ennek ellenére általában minden szoftvernek felhasználónként különböző beállítása lehetséges, amelyeket az adott szoftver a felhasználó saját mappájába ment el (/home/felhasznaloneve, rendszergazda esetén /root, vagy /home/root). A rendszer védelme érdekében a kiemelt fontosságú és a felhasználók által is elérhető fájlok különböző helyeken vannak. Az esetek nagy többségében a rendszerre vonatkozó konfigurációs fájlok az /etc könyvtárban helyezkednek el. Ez az (eredetileg az egyetemi környezethez kifejlesztett) megoldás adja a Linux rendkívüli stabilitását: a vírusok nem férhetnek hozzá a rendszer beállításaihoz.
Az átlagos felhasználóknak nincs joguk használni és módosítani a rendszergazda alkalmazásait.
Terméktámogatás
szerkesztés
A hagyományos értelemben vett terméktámogatás az ingyenes Linux változatok esetén nem létezik, mivel a rendszer naprakészen tartása több ezer programozó és tapasztalt felhasználó nonprofit munkájából áll össze. Ezek az emberek általában levelező listákat, fórumokat, weboldalakat üzemeltetnek, ahol a saját szoftverükhöz nyújtanak támogatást, esetleg a felhasználók információkat cserélhetnek egymás között e csatornák segítségével. Az eltérő terméktámogatási modell hatásfokát mutatja, hogy a különböző hibák és biztonsági rések nyilvánosságra kerülése esetén általában a GNU/Linux alá készülnek el a leggyorsabban a frissítések, nemegyszer néhány órán belül.
Mivel a Linux alapú rendszerek általában a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető alkalmazásokra építenek, ezért minden egyes alkalmazás saját támogatással és fejlesztőközösséggel rendelkezik, amelyek nagyban építenek a levelezőlistákra. Ezzel szemben vannak olyan „fizetős” disztribúciók (mint például a Red Hat Linux és a blackPanther OS kereskedelmi változatai), melyek megvásárlása esetén különféle ügyfélszolgálatokkal (helpdesk) és komplex támogatással látják el a rendszert.
Szoftver- és termékgyártók támogatása
szerkesztés
Az
operációs rendszer
elterjedésének (is) köszönhetően – a Linux felhasználók örömére – egyre több szoftver- és termékgyártó cég kiadja Linux alá is termékeit. Ilyen például az
AMD
(és leányvállalata, az
ATI Technologies
), a
Google
, a
Mozilla
és a
Hewlett-Packard
Mostanra mindkét nagy PC-s 3D videókártya gyártó, az
AMD
/ATi és az
Nvidia
is rendszeresen ad ki eszközmeghajtó-csomagot Linux rendszerekre.
A Google 2009. július 7-én jelentette be a Linux-alapú, nyílt forrású Chrome OS operációs rendszerét.
130
131
132
i386
szerkesztés
Az
IBM-kompatibilis PC
-k az Intel 80386 kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak
Unix
BSD
és Linux operációs rendszerek futtatására. Legfőbb ok az, hogy az
i386
az azt megelőző 80286, 8086 és 8088 processzorokkal ellentétben már
preemptive
processzor, azaz
task
ok futását oly mértékben támogatja, hogy képes egy
task
ot annak készséges együttműködése ellenére is a processzorra várakoztatni, vagy akár fel is számolni.
Biztonság
szerkesztés
A Linux biztonsága függ a felhasználási területtől, így asztali rendszerként szigorúbban osztja ki az egyes taskoknak a hozzáférést, mint más elterjedt rendszerek. Ez többek között ahhoz vezet, hogy sok elterjedt vírus és féreg nem képes arra, hogy megtámadja a Linuxot. Eddig csak két vírus, a Staog és a Bliss lépett fel Linux alatt.
A Linux először egy nagyon technikai és a biztonságot kiemelten kezelő körben terjedt el, így fejlesztése egy biztonságra nagymértékben ügyelő közönség előtt zajlott le.
Nagygépes rendszerekben a biztonság főként attól függ, hogy a rendszergazdák mennyire tudják kiismerni a rendszert. Itt a Linux szabad forrásával tűnik ki, ugyanis így többletköltségek nélkül lehet tesztelni és átvizsgálni. Speciálisan biztonságközpontú disztribúciók egész sora áll rendelkezésre.
A Linuxot nem egy architektúrára tervezték, ezért a vírusok és a férgek csak azokon az architektúrákon tudnak elterjedni, amikre tervezték őket. A Linux forráskódja nyílt, tehát sokan tudják tanulmányozni, vizsgálni és a saját eszközeikhez, ízlésükhöz igazítani. Ez ahhoz is vezet, hogy sokan vizsgálják és fejlesztik biztonsági szempontból is.
Problémák és kritika
szerkesztés
A Linuxot gyakran azért kritizálják, mert nem minden hardverre alkalmas. Sok gyártó nem teszi fel az általa előállított számítógépekre. Ennek nemcsak az az oka, hogy hozzá kellene igazítani a géphez, hanem az is, hogy a forráskódot is közzé kellene tenni a GNU General Public License alatt. Néhány külső modul jogi helyzete kérdéses, mivel nem vonatkozik rájuk ez a licenc.
A digitálisan vásárolható hang- és videófelvételek helyzete nincs megnyugtatóan rendezve. A jogvédelmi eszközök nincsenek szabványosítva; minden gyártó a maga eszközeivel igyekszik kivédeni a kalózmásolatok megjelenését. A Microsoft és az Apple 2007 februárjáig nem adott ki eredetiséget ellenőrző programokat Linuxra.
Így ezeket az anyagokat nem lehet Linux alatt használni. A helyzeten szabad jogvédelmi programokkal igyekeznek segíteni.
133
Linus Torvalds szerint sem zárja ki egymást a Linux és a jogvédelem.
134
A Linux nagyon finoman beállítható, de a konfigurálás sok előzetes tudást és tapasztalatot igényel. A beállításokhoz sokszor nem áll rendelkezésre grafikus felület, nem segítenek könnyen megválaszolható kérdések, és segédprogramok sem könnyítik meg a feladatot. Egyes disztribúciók átgondolt előkonfigurálással, automatizálással vagy speciális programokkal igyekeznek ezen javítani.
A Linux aktuális problémáiról összefoglaló olvasható itt (angol nyelven):
Major Linux Problems on the Desktop
Jegyzetek
szerkesztés
Google.
A "linux" kifejezés angol nyelvű meghatározásai a weben
linux.com.
What is Linux?
”. [2009. február 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2009. május 12.)
Linux Timeline
Linux Journal, 2006. május 31.
The History of Linux
Linux Online.
[2008. november 1-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. május 1.)
GNU/Linux
Karsai Róbert
HWSW.
(Hozzáférés: 2001. december 16.)
Why GNU/Linux?
Richard Stallman
(Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
A GNU Nem Unix! - a GNU projekt és a Szabad Szoftver Alapítvány
[2004. április 2-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2004. május 8.)
Richard Stallman
About the GNU projekt
, 2008. január 21.
PC kommandó
Linux disztribúció fogalma
IBM
Linux Watch
2001. October.
[2001. december 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
oprepi blog: A pingvinek nekifutnak...
13 000 linuxos munkaállomás a német munkaügyi hivatalban (angol)
[2009. március 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)
430
000 linuxos szavazógép Brazíliában (angol)
IBM, Canonical/Ubuntu, Novell és Red Hat megállapodása: Microsoft-mentes asztali gépek világszerte (angol)
Történelmi csúcsot döntött a Linux
Index
, 2009. május 4.
Free Software Foundation changes priorities - SD Times
”,
SD Times
, 2017. január 17.
(Hozzáférés: 2017. április 17.)
(amerikai angol nyelvű)
Szemethy Tivadar.
Unix/Linux ismertető - Hogy kerül ide a Linux?
Free Software Foundation changes priorities - SD Times
”,
SD Times
, 2017. január 17.
(Hozzáférés: 2017. április 17.)
(amerikai angol nyelvű)
Free Software Foundation changes priorities - SD Times
”,
SD Times
, 2017. január 17.
(Hozzáférés: 2017. április 17.)
(amerikai angol nyelvű)
Debian GNU/Hurd 2015 released!
lists.debian.org
Debian GNU/Hurd 2017 released!
lists.debian.org
Debian GNU/Hurd 2019 released!
lists.debian.org
Debian GNU/Hurd 2021 released!
lists.debian.org
Debian GNU/Hurd 2023 released!
lists.debian.org
Debian GNU/Hurd 2025 released!
lists.debian.org
(Hozzáférés: 2025. augusztus 23.)
MS DOS
Britannica Online Encyclopedia
Szemethy Tivadar.
Unix/Linux ismertető - A Unix rövid története
Linux történet - A remény neve: MINIX
HupWiki
[2007. január 6-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2005. január 10.)
Nyílt forráskódú rendszerek
Merkantil World Informatikai, Oktató, és Szolgáltató Bt.
[2008. június 26-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. április 11.)
Linus&Tannembaum
[2008. június 1-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. június 1.)
GNU C Library
GNU.org
Stallman, Richard
Linux and the GNU Project
Free Software Foundation, 2007. március 3.
(Hozzáférés: 2007. március 12.)
Torvalds, Linus
GPLv3 Position Statement
LKML.ORG - the Linux Kernel Mailing List Archive, 2006. szeptember 25.
[2013. szeptember 8-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. január 5.)
Free Software Foundation, Inc
GNU General Public License
, 2009. január 18.
Linus Torvalds interview
[2007. március 11-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2007. szeptember 13.)
Torvalds, Linus
Re: GPL V3 and Linux ─ Dead Copyright Holders
Linux Kernel Mailing List
, 2006. január 26.
[2023. augusztus 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 11.)
Torvalds, Linus
Re: GPLv3 Position Statement
Linux Kernel Mailing List
, 2006. szeptember 25.
[2013. szeptember 8-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 11.)
Steven J. Vaughan-Nichols
Torvalds hasn't ruled out GPL 3 for Linux
Linux Watch, 2006. február 7.
[2013. január 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2010. november 9.)
Wheeler, David A
More Than a Gigabuck: Estimating GNU/Linux's Size
, 2002. július 29.
[2006. április 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2006. május 11.)
Amor, Juan José
et al
Measuring Etch: the size of Debian 4.0
, 2007. június 17.
[2007. szeptember 25-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2007. szeptember 16.)
Dale Kimball bíró ítélete (angol)
SCO közleménye (angol)
[2010. január 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
Bizó Dániel
Kifulladt az SCO Linux-ellenes jogi hadjárata
HWSW, 2006. június 6.
Pert vesztett az SCO a Novell ellen
Prím online, 2008. július 31.
Széll András
Balesetbiztosítás a pingvinnek - Interjú az Open Source Risk Management elnökével
Prím Online, 2004. december 12.
A Linux jogi helyzete az SCO-ügy után
Szabad Szoftver Intézet.
[2009. április 12-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. június 5.)
Sting
A Microsoft támogatja az SCO Linux elleni hadjáratát?
PC Fórum, 2003. március 4.
U.S. Reg No: 1916230
United States Patent and Trademark Office.
(Hozzáférés: 2006. április 1.)
Linus gets tough on Linux trademark
, 2005. szeptember 5.
[2008. április 12-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2006. szeptember 4.)
Torvalds jogdíjat fizettet a Linux névért
[origo], 2006. szeptember 4.
Sting
Drágább lesz a "Linux" használata
PC Fórum, 2005. június 28.
Operating System Market Share
Operating System Market Share
2009. November.
[2010. január 25-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. december 11.)
BeLin kiadás
(Hozzáférés: 2021. október 25.)
Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag
Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2015
(Hozzáférés: 2021. október 25.)
Prerequisites for .NET Core on Linux
Microsoft Docs
, 2019. október 11.
(Hozzáférés: 2019. november 3.)
The LWN.net Linux Distribution List
(Hozzáférés: 2006. május 19.)
Advani, Prakash
If I could re-write Linux
freeos.com, 2004. február 8.
(Hozzáférés: 2007. január 23.)
GNOME nyelvek
A GNOME projekt
KDE localization
KDE homepage
Linux: why I quit
APC Magazine
ACP Magazines, 2007. július 24.
[2011. július 7-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. január 18.)
Nvidia 565.77 driver compatibility list
(Hozzáférés: 2025. január 7.)
Advani, Prakash
Microsoft Office for Linux?
FreeOS
FreeOS Technologies (I) Pvt. Ltd., 2000. október 27.
(Hozzáférés: 2008. február 3.)
Smith-Heisters, Ian
Editing audio in Linux
Ars Technica
Ars Technica, LLC, 2005. október 11.
(Hozzáférés: 2008. február 3.)
Lumma, Carl
Linux: It's Not Just For Computer Geeks Anymore
Keyboard Magazine
New Bay Media, LLC., 2007. április 1.
[2008. február 9-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. február 3.)
James, Daniel
Using Linux For Recording & Mastering
Sound On Sound
SOS Publications Group, 2004. február 1.
(Hozzáférés: 2008. február 3.)
The table of equivalents/replacements/analogs of Windows software in Linux
Windowsos alkalmazások megfelelője
OpenSuse.org magyar honlapja
The Global Desktop Project, Building Technology and Communities
[2006. április 26-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2006. május 7.)
SuSE-Blinux: a new Screenreader; Debian? (fwd)
toros
BeLin - a beszélő Linux
ubuntu.hu
[2008. szeptember 19-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
toros
Interjú Hammer Attilával, a BeLin vezető fejlesztőjével
ubuntu.hu
[2008. október 22-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
Introduction to Flatpak
(angol nyelven).
Flatpak
(Hozzáférés: 2025. január 7.)
Rackspace Most Reliable Hoster in September
Netcraft, 2006. október 7.
(Hozzáférés: 2006. november 1.)
Most Reliable Hosting Company Sites in April 2009
Netcraft, 2009. május 5.
Videó: hogyan használ LAMP stack-et a Facebook az üzemeltetésre
HUP - Hungarian Unix Portal, 2009. április 12.
April 2009 Web Server Survey
Netcraft.
[2010. május 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. május 12.)
Revolution OS - Videó megtekintése a 32. perctől
Google Video.
[2008. december 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. május 12.)
Operating system Family share for 06/2009
TOP500.org.
[2009. június 26-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. június 25.)
20 Petaflop Sequoia Supercomputer
IBM, 2009. február 3.
The Palm OS Clings To Life
[2008. február 25-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 9.)
Klein Gyöngyi
Nokia N900: hivatalos adatok és képek
PC World - Nonstop mobil, 2009. augusztus 28.
[2009. szeptember 2-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
Nokia N900, uses Linux platform to compete with iPhone
[2011. július 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2011. január 17.)
Koi Tamás
Bemutatkozott a Nokia első linuxos okostelefonja
HWSW, 2009. augusztus 27.
Maemo software - Nokia > Nokia N900 mobile computer > Technical specifications
Nokia Corporation.
[2009. október 29-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. szeptember 19.)
Saját operációs rendszert készít az Intel
Index
, 2009. február 2.
About Moblin
Moblin.org.
[2009. április 26-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2010. január 6.)
Leváltja a netbookot a Lenovo
Index
, 2010. január 6.
Introducing the Google Chrome OS
The official Google blog, 2009. július 7.
TiVo ─ GNU/Linux Source Code
[2007. május 19-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2006. december 12.)
Case Study: How MontaVista Linux helped Yamaha developers make a great product greater
[2007. szeptember 25-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2007. augusztus 26.)
Embedded Linux: FlyingPigs the WholeHogIII runs on Linux
[2005. október 13-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2013. január 1.)
Wheeler, David A
Why Open Source Software/Free Software (OSS/FS)? Look at the Numbers!
(Hozzáférés: 2006. április 1.)
Matt Asay
IDC: Linux spending set to boom by 21 percent in 2009
Cnet news.
[2009. április 13-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. április 10.)
Linux-watch.com ─ IDC Q1 2007 report
[2010. január 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. március 9.)
Niccolai, James
Ballmer Still Searching for an Answer to Google
2008. September.
[2012. augusztus 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. június 4.)
Galli, Peter.
Vista Aiding Linux Desktop, Strategist Says
”,
eWEEK
Ziff Davis Enterprise Inc.
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Paul, Ryan.
Linux market share set to surpass Win 98, OS X still ahead of Vista
”,
Ars Technica
Ars Technica, LLC
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Beer, Stan.
Vista to play second fiddle to XP until 2009: Gartner
”,
iTWire
iTWire
. [2012. június 23-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Operating System Marketshare for Year 2007
Market Share
Net Applications, 2007. november 19.
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Vista slowly continues its growth; Linux more aggressive than Mac OS during the summer
”,
XiTiMonitor
AT Internet/XiTi.com
. [2007. november 13-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Global Web Stats
W3Counter
Awio Web Services LLC, 2007. november 10.
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
June 2004 Zeitgeist
Google Press Center
Google Inc., 2004. augusztus 12.
(Hozzáférés: 2007. november 19.)
Desktop Operating System Market Share Worldwide
(angol nyelven).
StatCounter Global Stats
(Hozzáférés: 2025. január 7.)
Why customers are flocking to Linux
[2008. június 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2012. január 30.)
The rise and rise of Linux
[2007. február 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 9.)
ProtonDB
(Hozzáférés: 2025. január 7.)
Lebutított Windows 7 a netbookokra
SG.hu.
(Hozzáférés: 2009. április 20.)
mission
laptop.org
[2008. augusztus 13-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. augusztus 14.)
One Laptop per Child (OLPC), Progress: Discover the origins of OLPC
[2008. október 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 9.)
Industrial Light & Magic
(Hozzáférés: 2002. június 1.)
Industry of Change: Linux Storms Hollywood
(Hozzáférés: 2009. március 11.)
Tux with Shades, Linux in Hollywood
(Hozzáférés: 2009. március 11.)
LinuxMovies.org - Advancing Linux Motion Picture Technology
[2009. július 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. március 11.)
Berta Sándor
Brazília - első helyen állnak a szabad szoftverek
SG.hu, 2008. március 21.
Brazil's love of Linux
, 2009. február 21.
Brazil falls in love with Linux
(Hozzáférés: 2009. február 21.)
Gellér Zoltán
Brazília: Linux legyen a számítógépeken
SG.hu.
(Hozzáférés: 2003. december 25.)
Berta Sándor
Virtualizáció és Linux a brazil oktatásban
SG.hu.
(Hozzáférés: 2009. február 5.)
Brazília is Linuxot szeretne a hivatalokba
Index
(Hozzáférés: 2003. október 13.)
430 ezer szavazógépet állít át Brazília Linux-ra
Hungarian Unix Portal.
(Hozzáférés: 2008. április 7.)
ProInfo and Linux Educacional - KDE in Public Schools in Brazil
Open source diary, 2008. április 23.
[2008. május 11-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
2009 végére 52 millió brazil tanuló férhet hozzá Linux-hoz és KDE-hez
SG.hu.
(Hozzáférés: 2008. április 26.)
LV: Minister: "Open standards improve efficiency and transparency"
(Hozzáférés: 2009. február 21.)
Linux Spreads its Wings in India
(Hozzáférés: 2009. február 21.)
Some countries are choosing Linux systems over Microsoft
[2006. január 6-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. február 21.)
Gyurkity Péter
600 ezer euróval támogatja az EU a nyílt szoftverek elterjedését
SG.hu.
(Hozzáférés: 2005. május 26.)
Linux From Scratch
Introducing the Google Chrome OS
The official Google blog, 2009. július 8.
Dojcsák Dániel
Jön a Google saját PC-operációs rendszere
HWSW, 2009. július 8.
Gyurkity Péter
Operációs rendszert jelentett be a Google
SG.hu, 2009. július 8.
A Suns Initiative ‘Open Media Commons’ részeként a vállalat specifikációkat tett közzé a jogvédelmi technikákról
Linus Torvalds
Flame Linus to a crisp!
[2008. augusztus 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. április 10.)
Források
szerkesztés
Linus Torvalds, David Diamond
Just for fun – Wie ein Freak die Computerwelt revolutionierte
. München 2001,
ISBN
3-423-36299-5
Thomas Uhl, Stefan Strobel:
LINUX. Unleashing the Workstation in Your PC, Springer-Verlag GmbH (Oktober 1994),
ISBN
3540580778
Daniel J. Barrett:
Linux kurz & gut.
O’Reilly Verlag, Köln 2004,
ISBN
3-89721-501-2
Michael Kofler:
Linux. Installation, Konfiguration, Anwendung.
Addison-Wesley, München 2005,
ISBN
3-8273-2158-1
Glyn Moody:
Die Software-Rebellen. Die Erfolgsstory von Linus Torvalds und Linux.
Verlag Moderne Industrie, Landsberg am Lech 2001,
ISBN
3-00-007522-4
Carla Schroder:
Linux Kochbuch.
O’Reilly, Köln 2005,
ISBN
3-89721-405-9
Ellen Siever, Stephen Spainhour, Stephen Figgins:
Linux in a Nutshell.
O’Reilly, Köln 2005,
ISBN
3-89721-195-5
Ralph Steyer:
Linux für Umsteiger.
Software & Support Verlag, Frankfurt/Main 2004,
ISBN
3-935042-61-2
Matt Welsh, Matthias Kalle Dalheimer, Terry Dawson, Lar Kaufman:
Linux. Wegweiser zur Installation & Konfiguration.
O’Reilly, Köln 2004,
ISBN
3-89721-353-2
online
Archiválva
2009. február 25-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Steffen Wendzel, Johannes Plötner:
Einstieg in Linux.
Galileo-Press, Bonn 2004,
ISBN
3-89842-481-2
Michael Wielsch, Jens Prahm, Hans-Georg Eßer:
Linux Intern. Technik. Administration und Programmierung.
Data Becker GmbH & Co. KG, Düsseldorf 1999,
ISBN
3-8158-1292-5
Linus Torvalds,
Linux Kernel Github Repository
További információk
szerkesztés
Emmett Dulaney: Linux tantusz könyvek 7 az 1-ben Panem 2016
Archiválva
2020. október 23-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
ISBN
978-615
5186-46-2
Ford.: Gonda László
Androbit.net – Technológiai és informatikai magazin
Linuxról – esszé
Linux fórum
Linux felhasználók köre, ATOMKI, Debrecen
Linux a tudományos alkalmazásokhoz is
HUP – Hungarian Unix Portal
HUPwiki
– Sok Linuxszal kapcsolatos szócikk
Kereskedelmi szoftverek Linuxra (angol)
Programozás Linux környezetben
Linux játékok, szoftverek, tesztek, leírások
Húszéves a Linux – Index
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Linux-disztribúciók listája
Sablon:Unix
sz
UNIX-kultúra
Unix-rendszerek
HP-UX
AIX
macOS
Solaris
EulerOS
Unix-szerű rendszerek
Linux
Linux-disztribúciók
QNX
és
BlackBerry 10
AtheOS
Syllable
DNIX
Digital UNIX
BSD
MINIX
NeXTSTEP
OS-9
OS-9/68k
OS-9000
OS/360
OSF/1
Plan 9
UNIflex
Ultrix
UniCOS
Xinu
Xenix
Tru64
IRIX
z/OS
BSD
NetBSD
FreeBSD
OpenBSD
PC-BSD
GhostBSD
PicoBSD
MicroBSD
MirBSD
DragonFly BSD
WarBSD
BSD/OS
Darwin
TrustedBSD
Sablon:Operációs rendszer
sz
Operációs rendszer
Általános
Advocacy
Összehasonlítás
Történet
Hobbyist development
Idővonal
Elterjedés
Kernel
Architektúrák
Exokernel
Hibrid
Mikrokernel
Monolitikus
Komponensek
Eszközmeghajtó
Betölthető kernelmodul
Mikrokernel
User space
Folyamatkezelés
Koncepciók
Kontextusváltás
Megszakítás
-vektor
-kezelő
IPC
Processz
Process control block
Szál (thread)
Ütemező
Többfeladatosság
Fixed-priority preemptive
Multilevel feedback queue
Preemptive
Round-robin
Shortest job next
Memóriakezelés
és
erőforrás
-védelem
General protection fault
Memóriavédelem
Lapozás
Security rings
Segmentation fault / Bus error
Virtuális memória
Tároló
-hozzáférés és
fájlrendszerek
Bootloader
Boot
Defragmentáció
Device file
Fájlattribútum
Inode
Journal
Partíció
Virtuális fájlrendszer
Virtual tape library
Lista
AmigaOS
Android
BeOS
BSD
DOS
GNU
iOS
Linux
macOS
MorphOS
OS/2
QNX
ReactOS
Solaris
Unix
Windows
Egyéb koncepciók
API
Számítógép-hálózat
HAL
LiveCD
Live USB
OS shell
CLI
GUI
TUI
VUI
PXE
Nemzetközi katalógusok
VIAF
185985901
LCCN
n94087892
GND
4337730-0
SUDOC:
034116125
NKCS
ph117043
BNF
cb124906479
Informatikai portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „
Kategóriák
Operációs rendszerek
Linux
GNU projektek
Rejtett kategóriák:
Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
Kiemelt cikkek
Linux
Új téma nyitása