Novial nyelv – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2025. december 28.
Pontosság
ellenőrzött
Novial
Kiejtés
[noviˈal]
Alkotó
Otto Jespersen
Első kiadás dátuma
1928
Nyelvcsalád
mesterséges nyelv
Írásrendszer
latin írás
Forrásai
latin
germán
eszperantó
ido
, esetenként más mesterséges nyelvek
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2
art
ISO 639-3
nov
Wikimédia Commons
tartalmaz
Novial nyelv
témájú médiaállományokat.
novial
nyelv a
mesterséges nyelvek
egyike. Elemző-levezető módszerrel szerkesztett
naturalista nyelv
. A dán nyelvész,
Otto Jespersen
1860
1943
) tervezte. Nyelvtana
1928
-ban jelent meg,
1930
-ban kiadták a nyelv szótárát, a
Novial Lexiké
t.
Jespersen
eleinte a
volapük nyelv
híve volt, majd részt vett a
Delegáció
munkájában és aktív
idista
lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.
Időközben
Jespersen
átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.
A nyelv
Jespersen
halála után szinte teljesen eltűnt, bár a '90-es években több reformkísérlet készült rá (
Novial '98
Novial Pro
valamint James Chandler és Jay Bowkes projektjei).
A novial betű- és hangrendszere
szerkesztés
A novial ábécé 23 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
– rövid
á,
mint a magyar palócok kiejtésében
ch
– magyar
cs
– magyar
zs
qu
– magyar
és egy félhangzós
kapcsolata
– magyar
sz
sh
– magyar
ts
– magyar
– magyar
A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.
Szóképzés
szerkesztés
Előképzők
szerkesztés
anti-
– valami ellenes:
antimilitarista
(hadseregellenes)
arki-
– kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-:
arkiepiskopo
(érsek)
bo-
– sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki:
bopatro
(após)
dis-
– szét-:
dissenda
(szétküld)
ex
– volt, lemondott, ex:
exministro
(exminiszter)
mal-
– valaminek a rossz volta:
malodore
(rossz szagú)
mi-
– fél-, félig:
mihore
(félóra)
mis-
– rosszul-, félre-:
misdukte
(rosszul vezetett)
non-
– tagadás jelzése:
nonposibili
(lehetetlen)
par-
– befejezett szemléletű ige képzője:
parlekte
(olvasás útján)
pseudo-
– ál-:
pseudoprofeto
(álpróféta)
retro-
– visszafelé irányt jelöl:
retrodukte
(hátravezet)
ri-
– újra, vissza:
ridona
(visszad)
Utóképzők
szerkesztés
-ach-
– silányító képző:
populache
(csőcselék)
-ad-
– gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki:
frapada
(ütögetni)
-aj-
– konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez:
plantaje
(vetemény)
-al-
– melléknévképző (latin
-alis):
national
(nemzeti)
-an-
– tag, lakos:
italiane
(olasz)
-ar-
– csoportképző (latin
-arium):
vortaro
(szótár)
-ari-
– helyiségképző:
chapelaria
(kalaposüzem)
-ebl-
– lehetőség kifejezésére:
lektebli
(olvasható)
-ed-
– mennyiségképző:
manuede
(maroknyi)
-end-
– -andó, -endő:
lektendi
(olvasandó)
-es-
– elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője:
richeso
(gazdagság)
-esk-
– a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni:
rideska
(nevetséges)
-i-
– országnév-képző; elvont fogalmak képzője:
Anglia
(Anglia),
filosofia
(filozófia)
-id-
– emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék:
regide
(királyfi)
-ier-
– tulajdonságjelző:
rentiere
(járadékos)
-ifik-
– valamilyen produktumot létrehozni:
verifika
(igazolni)
-il-
– eszköz-, szerszám-képző:
ludilo
(játék); önállóan:
ilo = instrumento
(szerszám, eszköz)
-ind-
– valamire méltó:
admirindi
(csodálatos)
-ion-
– főnévképző:
diskusione
(társalgás)
-is-
– eszközzel végzett cselekvés:
modernisa
(divatoskodni)
-ist-
– hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét:
artiste
(művész)
-iv-
– melléknévképző:
sugestiv
(szuggesztív)
-oz-
– melléknévképző:
kurajozi
(bátor)
-tori-
– helyiség, ahol valamit végeznek:
laboratorie
(dolgozószoba)
-ure-
– egy munka eredményét, termékét jelenti:
skulpture
(szobrászat)
-yun-
– nem emberi utódot jelöl:
katyune
(macskakölyök)
Nyelvtan
szerkesztés
Határozott névelő (nemek szerint):
la, la, le; los, las, les; li
(önállóan álló melléknév előtt)
Határozatlan névelő:
un
Főnév végződése:
-o
(hímnem):
infanto
(fiú),
-a
(nőnem):
infanta
(leány),
-e
(gyűjtőnem):
infante
(gyermek)
Főnév többes száma:
-s
homes
(emberek)
Melléknév végződése:
-i
. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az
-s
ragot:
Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis?
(Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)
Fokozás:
plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni
Névmások:
Személyes névmások:
me, vu, lo/la/le; nus, vus, les
Birtokos névmások:
men, vun, lon/lan/len; nusen, vusen, lesen
Visszaható névmások:
se; sen
Kérdő névmások:
qui, que, quo; quanti, quand, ...
Vonatkozó névmás:
kel
Lo profesoro, kelen libres nule lekte...
A tanár, kinek a könyveit senki sem olvassa...
Számnév:
Tőszámnév:
un, du, tri, quar, sink, sex, sep, ok, nin, dek; sent, mil, milione, ...
Sorszámnév:
unesmi, duesmi, ...
Törtszámnév:
duime, sentime, ...
Szorzőszámnév:
duopli, triopli, ...
Ige:
Főnévi igenév:
tu veni
Jelen idő:
veni
Múlt idő:
did veni
vagy
venid
Befejezett jelen idő:
ha veni
Régmúlt idő:
had veni
Jövő idő:
bli veni
Feltételes mód:
vud veni
vagy
venud
Összetett jövő idő:
ha bli veni
Melléknévi igenév:
-nt-
venanto – venanta
Si lo vud veni, me vud protekte lo.
vagy
Si lo venud, me protektud lo.
Ha jött volna, megvédtem volna őt.
Ob vu povud montra a me le vie a X?
Meg tudná mutatni nekem az X-be vezető utat?
Külső hivatkozások
szerkesztés
Tekintsd meg a
Wikipédia
novial nyelvű
változatát!
Magyar novial oldal
- Otto Jespersen alapműveivel és számos más kiegészítéssel
(magyarul)
An International Language
, Otto Jespersen (1928)
(angolul)
Novial Lexike
, Otto Jespersen (1930)
(angolul)
Az 1928-as novial nyelvváltozatról
(angolul)
Az 1930-as novial nyelvváltozat nyelvtani összefoglalója
(angolul)
Novial Wiki Book
(angolul)
Novial Discussion Group
Archiválva
2006. június 21-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Yahoo!
-n
(angolul)
Novial '98
(angolul)
Novial Pro
Archiválva
2016. március 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
(angolul)
Spelling reform proposal by J. Chandler
(angolul)
Novial szavak listája megfelelőikkel
(angolul)
A lap eredeti címe: „
Kategória
Mesterséges nyelvek
Novial nyelv
Új téma nyitása